Letették a Bécsi-medence első hidrotermikus energián alapuló erőműve, a Geothermie-Kraftwerk Aspern alapkövét. A föld hőjén alapuló erőmű nemcsak környezetkímélő, de nagyon hatékony is, ráadásul független minden külső környezeti tényezőtől, mint a nap vagy a szél. Mivel közvetlenül az energiaforrásra telepítik rá, nincsenek szállítási költségek se.

Az osztrák főváros alatt található termálvíz-vagyonra 1974-ben bukkantak, amikor az Osztrák Olajvállalat, az OMV próbafúrásokat végzett, de a feltérképezését követően évtizedekig nem hasznosították. A projektet a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie élesztette újjá 2006-ban, ennek eredménye a most megépülő geotermikus erőmű, amely 40 megawattos teljesítményével 60%-kal szárnyalja túl az ország összes ilyen jellegű létesítményét. Ráadásul az új erőmű révén az osztrák főváros széndioxid-kibocsátása évi 130 ezer tonnával csökken, a megújuló energiák aránya a távfűtésben pedig 20%-ra emelkedik.

Az eljárás lényege, hogy az ötezer méteres mélységből kinyert 150 fokos víz hőenergiáját egy hőcserélő segítségével hasznosítják a bécsi távfűtésben. 2014-től így negyvenezer háztartás és üzem juthat környezetbarát fűtési energiához. A kihűlt vizet 3.600 méteres mélységbe vezetik vissza.

A Bécsi Távhő (Wien Energie Fernwärme) és a Gazdaságfejlesztési Ügynökség (Wirtschaftsagentur Wien) 45 millió eurós projektjét a Bécsi Műszaki Egyetem szakértői folyamatos mérésekkel kísérik figyelemmel.

Energiából önellátó lesz a bécsi szennyvíztisztító

Egy másik energiával kapcsolatos beruházásról is döntöttek a napokban Bécsben: 200 millió euróból megújítják a Simmeringi Szennyvíztisztító szennyvíziszap-kezelő rendszerét. A létesítmény jelenleg a város áramszükségletének 1 százalékát emészti fel, amit 2020-ra szeretnének megváltoztatni.

A beruházás nyomán a jövőben a keletkező szennyvíziszapot nem elégetik, hanem hat, egyenként 30 méter magas rothasztó toronyba rétegzik, ahol a keletkező gázokból egy fűtőerőmű segítségével évi 78 gigawattórányi villamosáramot állítanak elő. A bécsi szennyvíz megtisztításához jelenleg évi 60 gigawattórányi áram szükséges. A keletkező többletből a környező épületek is profitálnak majd. A beruházás keretében modernizálják az előtisztítást és az első biológiai tisztítási lépcsőfokot is.

Az 1980 óta működő létesítményben végrehajtott beruházásoknak köszönhetően hamarosan évente negyvenezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül az osztrák főváros levegőjébe.