Este értünk a Bánffyhunyadtól mindössze öt kilométerre, a Kalota-patak mentén fekvő ősi magyar településre Kalotaszentkirályra. A dombtetőn álló csodálatos XIII. századi református templom mellett már vártak ránk, hiszen otthonról érkező vendég Kalotaszegen igazi tiszteletnek örvend. Nem lehet elég késő ahhoz, hogy ne gőzölögjön az asztalon a forró hősleves, a Szindbád világát idéző inycsiklandozó velőscsont és a kalotaszegi konyha többi remeke. A köszöntő szavak mellé természetesen jóféle pálinka is dukált. A csapat pedig megismerkedhetett a legszebb magyar nótákkal is, amit Varga Ferenc "Csipás" a híres bánffyhunyadi cigánydinasztia leszármazottja húzott a fülünkbe a pazar népművészeti kincsekkel ékes fogadóban. Nem akárki ő, hiszen dédapja már 1848-ban is toborzót játszott a kalotaszegi fiatalságnak.

Az itt élők a honfoglalás óta tartják meg magyarságukat, amikor a Kalota nemzetség megtelepedett a ma ötven falut magába foglaló Kalotaszegen  Az 1200 lelkes Kalotaszentkirály a legendás vidék egyik legjelentősebb települése, ahol még elevenen élnek a magyar népszokások. Itt ünnepnaponként még természetes a jellegzetes népviselet és amikor misére szólít a fakazettás mennyezetű ősi templom harangja bizony tartják a szokást: nemcsak külön helyen ülnek, de külön bejáraton át is lépnek isten házába a férfiak, a nők, a legények és a leányok. A harangszó amúgy is többet jelent itt, mint egy más templomban, hiszen a történelem viharában sokszor adott menedéket a helybeli magyaroknak az erődtemlom. Erről tanúskodik a kerben álló harang is, melyet még 1481-ben öntöttek és melynek hangja a templom leégésekor veszett el.

Vendéglátónk, Vincze-Kecskés István, a Davincze Tours ügyvezetője büszkén mutatja a saját portáján kialakított különleges tájházat. A falakat díszítő tányérok, a kalotaszegi hímzések és a nehéz cifraszűr bizony mind családi emlék. Sőt, húsvvétkor vagy nagyobb ünnepeken fel is öltik őket. A falakon látható megsárgult fotók pedig arra emlékezetnek, hogy a történelem mennyire kézzelfogható módon alakította az itteniek életét. A mesteremberek kezemunkája nem múzeumba való tárgyakat és kultúrát teremtett.Kalotazsgen ma is minden élő valóság. Ady Endre hársfája és emlékszobája vagy az országhatárt jelző 1940-44-es hatrásorompó nyomai megindítják azt aki meglátogatja Kalotaszeget  Olyan táj ez, amit - bár kiesik az erdélyi tűrák hagyományos útvonalából - fel kell fedezni.

A kemény téli fagyok elmúltával egyre több vendég érkezik ide. A faluban 300 vendég is otthonosan pihenhet családi házaknál. Élvezheti a hamisítatlan magyaros vendégszeretetet, köstölhatja a különlegesen zamatos helyi kolbászt vagy a csipkebogyólekvárt. A vendég itt biztosan családtaggá válik.