A tavaly nyáron még 36 ponton álló mutató az elmúlt közel másfél évben lefelé mozgott, és bár az öngondoskodás megítélésének tekintetében javulás tapasztalható, a többségben lévő negatív tényezők a korábbinál újra alacsonyabb számot eredményeztek.A megtakarítást tervezők körében a korábbi 35-ről 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik most szívesen nekilátnának a jövőre szóló megtakarításnak. Ezzel párhuzamosan 57 százalékra csökkent azok aránya, akik csak szinten tartani, vagy bővíteni szeretnék eszközeik jelenlegi palettáját.

Összességében bíztató, hogy az öngondoskodás gyakorlatának elutasítása egyre kisebb mértékű a lakosság körében. Néhány területen kedvező tendencia olvasható ki az elemzésből Kovács Antal szerint: az eddig bizonytalanok egy része pozitívabban viszonyul az öngondoskodáshoz.

Negatív irányban befolyásolta ugyanakkor az indexet, hogy míg másfél évvel ezelőtt a megkérdezettek közel kétharmada, ma már csak fele rendelkezik valamilyen öngondoskodási formával. A 2011 nyarán mért 63 százalékról idén szeptemberre 50 százalékra esett arányuk. Míg tavasszal minden 100 lakosból 27-nek, egy évvel korábban pedig még 30-nak volt életbiztosítása, mostanra ez az arány 22 százalékra süllyedt.

A márciusi 12 százalék után szeptemberben már csak 8 százalék volt azok aránya, akik lakás-előtakarékossági számlával rendelkeztek, és csak minden tízedik embernek van önkéntes egészségpénztári megtakarítása (tavasszal még 14 százalék volt ennek mértéke). Önkéntes nyugdíjpénztárban tavaly nyáron az emberek 19 százaléka, idén tavasszal 11 százaléka, ősszel már csak 7 százaléka gyűjtötte pénzét.

Az érintettek több mint négyötöde nyilatkozott úgy, hogy az államtól várható nyugdíja önmagában biztosan, vagy valószínűleg nem lesz elegendő a tisztes öregkori megélhetéséhez. A kutatás megállapította, hogy mindezek ellenére az emberek többsége (62 százaléka) még mindig az államtól várná el – jobb híján -, hogy megnyugtató feltételeket biztosítson számára öregkorára, és a korábbi emelkedő tendenciát megtörve újra csak 31 százalékuk gondolja úgy, hogy ez alapvetően az egyének személyes felelőssége. Kiemelten fontos szerepe lenne tehát az öregkor anyagi biztonságát megteremtő előtakarékoskodásnak.

Egyre többen törik fel a malacperselyt is. Csökkent azok száma, akik rendelkeznek kisebb-nagyobb mértékű vésztartalékkal. Másfél éve még minden 100 megkérdezettből 28-nak, ma már csak 22-nek van félretett pénze rendkívüli kiadás esetére.