Ez a modern épület – sok-sok üvegezettségével – kezdetben egy gazdag brnói textilgyáros, Fritz Tugendhat számára létesült, amelyet a tulajdonos és sokgyermekes családja lakóházként használt.

A villát – amelyre az építészeti szakemberek a két világháború közti időszak funkcionalista építőművészetének ékszereként tekintenek – 1928-ban a hírneves német építész, Mies van der Rohe az egyik városszéli domboldalra tervezte. Az építész mindazon értékes építőanyagok felhasználására vállalkozott, amelyre a 20. század kezdetének modern építéstechnológiai fejlettsége lehetőséget nyújtott. Az épület szépsége és egyedülállósága egyszerűségében nyilvánul meg. Amikor az utcáról megtekintettük az épületet az első pillantásra semmivel sem ragadott meg bennünket, egyszerű, rideg háznak tűnt. Ám az épületbe belépve elképedve láttuk, hogy a villa minden tekintetben megelőzte korát és még mai napig is joggal rendkívül modernek számít.

Az utcáról alacsonynak tünő villa tulajdonképpen egy háromszintes épület, acélvázzal, olyan ablakokkal, amelyek a mennyezettől a padlószintig érnek, és karcsú, krómozott felületű acéloszlopokkal, amelyek az egyszintes építmény terheit hordják. Mindezek eredményeként érte el Mies van der Rohe, hogy az épület főhelyisége, a nagyméretű nappali és a környező kert hatásában teljes egységgé válik. A nappaliban az ablakfalak teljesen a padlóig leereszthetők, akkoriban az ilyen megoldás forradalminak számított.

Az épület bútorzatát Mies van der Rohe saját maga tervezte, s már akkor klímaberendezést alkalmazott a fűtéshez, amely egyúttal az épület nyári melegben történő hűtését is biztosította. A műszaki berendezések az alagsorban tekinthetők meg,

Az építés és használatba vétel 1929-30-ban történt. 1929-ben gyors ütemben kezdték meg a villa építését, október végén készen állt az acélváz, 1930 nyarán megvalósultak a belső munkálatok és már az év végén beköltözhetett a család.

A Tugendhat-villa azon a földterületen áll, melyet Greta Tugendhat édesapjától, egy tehető gyárostól nászajándékként kapott. A Tugendhat házaspár nem sokáig, csupán 1938-ig használta az épületet, ekkor a zsidó család a nácik elől Svájcba, később Venezuelába emigrált. A II. világháború végén az épület sérüléseket szenvedett, egy ideig itt székelt a szovjet katonai parancsokság,. 1945 után rövid ideig egy sportiskola, majd a gyermekkórház rehabilitációs központja költözött be. 1969-ben a város tulajdonába került. 1982-85 között részben renoválták, hogy elősegíthessék műemlékvédelmi objektummá válását. A villa ezután a város reprezentációs céljait szolgálta. 1992 első felében itt folytattak megbeszéléseket a csehszlovák állam kettészakadásáról, az akkori két kormányfő Václav Klaus és Vladimír Meciar a kertben lévő hatalmas fa alatt is tárgyalt, az ott készült fotó bejárta a világsajtót...

A Tugendhat-villát Brno város tanácsa a modern építészet fejlődésének nemzetközileg is irányt szabó, az építész-szakemberek számára útmutató objektumnak tekinti. Az épület a több mint egy évig tartó rekonstrukció után ismét megtekinthetővé vált, a világ minden tájáról érkeznek ide építészeti szakemberek, hogy megcsodálják az akkori idők egyik maradandó építészeti remekét, mely méltán lett az UNESCO világörökség része.