A megújult tér része a Belváros rekonstrukcióját célzó átfogó koncepciónak. A Budapest Szíve Program ugyanis több, egymással összefüggő projektből áll, melyek alapvető célja, hogy erősítse a történelmi belváros kulturális, kereskedelmi és igazgatási szerepét. Ezek közül most két beruházás megvalósulását ünnepeljük. A „Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem” projekt mintegy 2,2 milliárd forintba került, amelyből 1,6 milliárd forint az uniós támogatás és a „Reprezentatív kaputérség kiépítése I. ütem” projekt, amelynek költsége 3,1 milliárd forint, ehhez 2,6 milliárd forinttal járult hozzá az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja. A projektek stratégiai célja, hogy csökkentsék a jelentős, átmenő gépkocsiforgalmat és a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtésével visszaadják a Belvárost az itt élő, itt dolgozó embereknek és az idelátogató turistáknak.

A most átadott Március 15. és környezete a „Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem” (KMOP-5.2.2/A-2008-0003) projekt keretében újult meg, ezzel ismét visszaadva az itt élőknek a hangulatosan és igényesen kialakított belvárosi teret. A sétálók, a pihenni vágyók újra eredeti hangulatában élvezhetik pesti dunai panorámát. A lábunk alatt a burkolat köveibe vésve kanyarog a Duna vonala. Gyalogosan vagy kerékpárral barangolhatunk a város múltját idéző római kori romok és a hamisítatlan budapesti Belváros csillogó üzletei, patinás vendéglátóhelyei között.

Máris a belvárosiak és a turisták egyik kedvelt találkozó- és pihenőhelye lett a Március 15. tér északi részén található romterület – a Contra-aquincum -, a hozzá tartozó bemutatóhellyel együtt. Egyre többen ülnek forgó fémszékeken, amelyekről nemcsak a csodálatos panorámát élvezhetik, de szembefordulva meghitt beszélgetésekre is lehetőség nyílik. A tér hangulatát a látványos design elemek teszik még különlegesebbé. Összesen 46 db pad, vízesés, csobogó, 12 db rozsdamentes-acél forgószék díszíti a megújult parkot. A környezettudatosság jegyében 3 helyen lehet elhelyezni a szelektív hulladékot, de 40 db hagyományos hulladékgyűjtő is a tisztaságot szolgálja. Az utcabútorok időtálló anyagokból, fémből, fából és kőből készültek, a térburkolat anyaga alapvetően mészkő és gránit, mely rendeltetésszerű használat esetén igen hosszú élettartamú. A díszburkolat elkészítéséhez többféle követ használtak fel. Süttői mészkőből 2986 nm, gránitból 1815 nm, porfirból 377 nm és anrochtei mészkőből 113 nm került beépítésre.

Itt található a város leghosszabb padja, amely elválasztja a tér burkolt és parkosított részeit. A padról – attól függően, hogy hová ülünk le – mindig más és más arcát látjuk a Gellért-hegynek, a Budai Várnak vagy az Erzsébet hídnak. Innen is csodálatos fényképeket készíthetnek majd a turisták.

A hely történelmi emlékeit, a város fejlődését és a Duna partján megtelepedett különféle kultúrák örökségét őrzi a kőburkolatban megörökített római limes, amelyen táblák jelölik a nagyobb erődítmények helyét. A falmaradványok és a romok a felújítás során csúszásmentes és fűtött üveglapok alá kerültek. Érdemes megállni itt pár pillanatra egy kis történelmi elmélkedésre. Érdemes letekinteni a lábunk elé is, hiszen a tér burkolatába „belekarcolták” a Duna vonalát. A régi Limes mentén álló legnagyobb erődök alaprajzával díszített burkolatba süllyesztett kőtömbök mentén sétálva eljuthatunk Cuccium-ból – vagyis Újlaktól – egészen Carnuntumig, mely az Ausztriában található Bad Deutsch-altenburg római-kori neve.

Megújult a zöldfelület is, melynek nagysága 3.403 nm-ről 5.300 nm-re növekedett. A felújítás során az eredeti növényállományt jórészt meghagyták. A kivágott 53 db fa helyett 99 db került telepítésre és 46 db átültetésre. A park Duna felőli oldalán elsősorban a tölgy-kőris-szil ligeterdőket idéző fafajok kerültek kiültetésre, amelyek a tér belső részén is helyet kapnak. A tér a Duna felől nagylombú lombhullató fákkal határolt, helyenként kisebb-nagyobb átlátás nyílik a budai oldalra a Duna felé. A fák helyét befolyásolta a már meglévő, valamint a tervezett közművek elhelyezkedése, amelyek felől a közművektől függően 2-2 méteres, illetve 7,5 m-es védőtávolságot tartottak

A dunai parkrész híd felőli, valamint átellenes oldalán árnyékosabb, középen napos, nyílt területet alakítottak ki, melynek nagy része stabilizált gyeppel borított. Duna felőli oldalán virágos gyepfelület teremt kellemes hangulatot. A Duna partján a Petőfi szobor mellett már meglévő platán fasor pedig kiegészítésre került. A teret észak felől ezüsthárs fasor zárja. A parkot átszelő sétányon vénic szil sor fut.

A pihenést és a relaxálást a kút és a csobogó mellett a tér északi részén kialakított süllyesztett térrészben kialakított illatozó „fűvészkert” teszi még élvezetesebbé. A templomkert egy intim kertrész. Naposabb és kevésbé napos részei lehetővé teszik a növények változatosságát. A kert végében már meglévő és ezeket kiegészítő fák biztosítják a takarást és a szeparáltságát. A lombos fák alatt a tereppel összhangban talajtakarók kapnak helyet. A növénykazettákat a középkor gyógynövényeit és rózsakertjeit idézve rózsa, levendula, rozmaring és liliom díszíti. A kőpad mögé Iris került. A kertet alacsony sövény határolja, a falnál a templom mögött Taxus ’F.’, és árnyéki gyeppótlók kerültek beültetésre. A jól fenntarthatóság szempontjából elsősorban félcserjékből, évelőkből és talajtakarókból nagyobb összefüggő felületeket alakítottak ki. Megmaradt az itt álló híres vasfa és a speciális rögzített gyepszőnyeg, melyre természetesen szabad rálépni. A területen háromféle gyepfelület alakul ki. A taposással érintett területen stabilizált gyepfelületet képeznek ki, ahol taposás tűrő fűfajokat alkalmaznak. A kéttípusú gyepfelületet földbe süllyesztett fémszegéllyel választják el. A templomkertben a rézsű gyepesítése hagyományos eljárással történik, kis mértékben taposást tűrő keverék használatával.

A Duna parti rész újdonsága, hogy folyamatos járdán sétálhatunk az Erzsébet-híd alatt és itt kerékpárút is készült. A felújítás során különös hangsúlyt kapott az egészséges életmód népszerűsítése. Azok, akik a közlekedés környezetbarát módját választják, jó helyen járnak itt. A kerékpárral közlekedők megpihenhetnek a téren, ennek érdekében 9 helyen összesen 28 db kerékpártároló is épült a projekt részeként. Ezek összesen 56 kerékpár biztonságos elhelyezésére adnak lehetőséget. A kerékpárút folytatása és integrálása a kerékpárutak hálózatába a Március 15. tér déli részének átépítéséhez Illeszkedik, amely a „Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése – II. ütem” projekt része lesz. Ennek előrelátható időpontja 2012-2013.

A projekt keretében megújult a Piarista tömb is a Piarista Konzorciumi partner közreműködésével. Építésekor a XIX.-XX. század fordulóján az akkori városépítészeti koncepció szerint az átjáró a Kígyó utcát hosszabbította meg a Duna irányába. Most ismét visszakapta régi funkcióját. Az átjáró alatt csodálatos panoráma tárul szemünk elé, a Gellért-hegy és az Erzsébet híd. A téren megszűnt a parkoló, a teret így visszakapta a lakosság. A város és a folyó újból találkoznak egymással. Az épület is új életre kelt: földszintjén új üzletek, szolgáltató és vendéglátóhelyek nyílnak meg. A korzó folytatásaként kiszélesítették a gyalogosok rendelkezésére álló felületet. Ismét lehet sétálni a Piarista közben, amely így újra szervesen kapcsolódik a Kígyó utcával. Az átépítés nemcsak módosította a közút vonalvezetését az Apáczai Csere János utca vonalában a Belgrád rakparti csomópontig, de ki is egészítette egy új kerékpárút-szakasszal. A most átadott projektnek köszönhetően Budapest történelmi szíve ismét az itt élőké és a turistáké.

A hivatalos megnyitó ünnepségen Tarlós István főpolgármester és Rogán Antal V. kerületi polgármester beszédét követően Labancz Zsolt SP tartományfőnök (Piarista Rend Magyar Tartománya) áldotta meg a teret. Ezt követően este az Európai Városok felvonulása vette kezdetét, majd „Ó azok a régi szép idők” című várostörténeti műsor kezdődött melyben színészek és színinövendékek elevenítették fel a régi Budapest életét.