Vissza a természetbe - a kínai daiok hazája

Zöld-túra Xishuangbanna banán- és teaültetvényei között

[szorenyi.p] publikálva: 2013-11-26 16:23:00 | Nyomtatásprint

hírkép

Úgy hiszem, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy Xishuangbannának már a nevében is van valami izgalmas. Nem csak a jelentésében (12 ezer rizsterasz földje), hanem a kiejtésében, hangzásában, ritmusában is. A délnyugat-kínai Yunnan tartomány déli részén található térség, a dai nemzetiségűek hazája, s ennélfogva egy közigazgatási területet, a Dai autonóm prefektúrát is jelenti. A daiok rokonságot vallanak az országhatár túloldalán élő lao és thai emberekkel.


Amikor a Kínai Nemzetközi Rádió nemzetközi csapata, újságírók, hallgatók, vagy olyanok, akik a munkájuk révén valamilyen módon kapcsolatba kerültek már Kínával, és kísérőik felkerekedtek, már sejthették, hogy különleges élményben lesz részük. A trópusi környezet, vagyis a zöld növényzet, a napsütés, a jó levegő, a különleges gyümölcsök, no és annak a lehetősége, hogy az út egyes szakaszait kerékpáron tehetik meg, azt ígérte, nem mindennapi kirándulás elé néznek, nézünk.

Akkor még nem tudtuk, hogy megismerkedhetünk a jinuo nemzetiséggel, egy elefánt-show mellett vadonban sétáló ormányosokat és karnyújtásnyira ugrándozó majmokat is láthatunk, sétálhatunk az esőerdőben, botanikus kertben lepkéket fényképezhetünk, énekes, táncos előadásokon vehetünk részt, hajózhatunk a Mekong folyón, egy faluban a helyiek házában éjszakázhatunk, a faluközösség buddhista szertartásának tanúi lehetünk, továbbá megtanulhatjuk azt is, hogyan kell az ananászos rizst elkészíteni, egy ültetvényen pedig még teát is szüretelhetünk. És ez még nem minden…

Az első két nap bázisa Jinhong volt, a térség székhelye, ami már első ránézésre is olyan, amiről a békére vágyó ember azt gondolja: tudna itt élni. A daiok fővárosának útjait zöld növények, fák, bokrok, pálmák szegélyezik, nem ritkán ugyan fel-feltűnik a vidék jelképe egy-egy elefánt szobor formájában. Az utcák neve, a közintézmények, hivatalok, éttermek feliratai többnyelvűek. Az épületek stílusa a thai és laoszi kultúrát idézi. Itt folyik a Mekong is. Partján üzletek, bárok sorakoznak. Utóbbiak asztalaira laoszi barna sört, sült krumplit és grillezett halat hoz ki a pincér.

Xishuangbannaban évszázadok óta tizenhárom nemzetiség él együtt. Első túránk az erdőlakó jinuo nemzetiséghez vezetett, amelyről csak itt derült ki számunkra, hogy ők Kína 56 nemzetisége közül azok, akiket utolsóként vettek fel 1979-ben a hivatalos listára. Ha úgy tetszik tehát: ők az ötvenhatodikak. A törzsi közösségekben élő népcsoportot az 1950-es években kutatták fel, s kiderült, az őseik a korai Csing-dinasztiában (1644-1911) már kapcsolatban álltak teakereskedőkkel. Nyelvüknek nincs írott változata.

Népességük alig haladja meg a 20 ezret, mindannyian Xishuangbanna lakói. Fő bevételi forrásaik manapság a turizmus mellett a puerh tea termesztése, készítése és értékesítése. A hat puerh tea hegyének egyike a falujuk területén található.

 

Falujuk alig több mint harminc kilométerre található Jinhongtól, s 2000-es évek közepétől a turisták számára látogathatóvá tették. Még pontosabban: egy részét úgy alakították ki, hogy az idegenek egy séta során megismerkedhessenek főbb szokásaikkal, kultúrájukkal. Többek közt például azzal, hogy az újszülöttet egy vödör hideg vízzel lelocsolják, s azt vallják, az életképes gyereknek ezt túl kell élnie. A várandós anya a ház teraszán, a szabadban hozza világra a csemetéjét, s ha esik az eső, az még jobb – mondják -, mert mindkettőjüket „tisztára mossa”.

Körükben a felnőtté válás feltétele, hogy a fiatalember bizonyítsa, képes egy magakészítette, hegyes bambuszrúddal egy háziasított bikát ledöfnie. Amíg ez nem megy neki, addig még csak nem is randevúzhat lányokkal.

Kiderült, a falujuk közelében látott attrakciók, a tűznyelés és tűzfújás, valamint az éles kardok pengéjéből kötözött létrafokokon bemutatott akrobata mutatványok kivitelezői, a sötétbőrű, feketehajú, izmos fiatalemberek, a mandarint sem beszélték. Az idősebb férfi, aki viszont bambuszcsőben tárolt kukoricapálinkát kínált az ösvény mellett, kínaiul unszolta a mellette elhaladókat, igyanak még egyet a szintén bambuszból készült gyűszű méretű kupicából.

Xishuangbanna több mint 300 ezer dai nemzetiségű embernek az otthona, ők adják a prefektúra teljes lakosságának több mint a 30 százalékát. Megtudtuk, a dai kultúrában a nőnek nagyobb szava, mint a jinuóknál; gyakran döntési joguk van, s ha férjhez mennek, a férfi költözik a nő családjának a házába. Mindazonáltal a dai írásjegyek megtanításából kihagyják őket.

A daiok többsége a hinajána buddhizmus követője, a családok egy része még mindig a helyi templomokba, kolostorokba küldi fiait, ahol megtanulják az írást, olvasást, a vallási énekeket.

A dai nép számára az elefánt a jó szerencse, az erő és a hosszú élet szimbóluma. Élőben leginkább a vad elefántok völgyében találkozhat velük az arra járó, ha elég szerencsés. Hajnalban és alkonyatkor nagyobb az esély rá. Körülbelül háromszázan élik gondtalan életüket itt, a vadonban, az “elefántok birodalmában”. Akik többet szeretnének megtudni az ázsiai elefántokról természetesen azok is kapnak muníciót a helyi múzeumban. Ha valaki csak épp, hogy belebotlana néhányba a hosszas séta során annak sincs oka búslakodni. Először is, mert sok más különleges növénnyel és állattal találkozhat még, másodszor pedig a park üzemeltetői nem bízzák a véletlen szerencsére, hogy a messziről jött vendég a nagy ormányosok közelébe kerül-e.

Az elefánt show szabadtéri cirkuszi mutatványok, szórakoztató jelenetek sora, időnként a közben gyümölcsöket, ananászt, papját, mogyorót majszoló és frissen készített gyümölcslevet fogyasztó közönség bevonásával. A fiatal idomárok könnyedén igazgatják a hatalmas állatokat, amelyek még kapura is rúgnak focilabdákat, vagy hagyják, hogy a farkuknál fogva pörgessék őket. A végén a közönségben ülők is kapnak egy-egy nagy csomag uborkát, s azzal jutalmazhatják az ormányosokat, akik rutinosan csippentik ki az ember kezéből az elemózsiát, majd tüntetik el a “mélyben”.

A kirándulások egy részét a túra résztvevői kerékpáron tehették meg. Amiről ugyanakkor el kell árulni, hogy “trükkös” megoldással lehetővé teszi, hogy a nyeregben ülő, ha épp a kedve, vagy a fizikai állapota úgy kívánja, elektromos rásegítéssel látszatra könnyedén hajtson fel az emelkedőn is. A bicikli, amit egy 2012-ben alakult cég, a suzhoi Sino Lithium gyárt, márkás nyugati kézi váltószerkezettel volt felszerelve és öt sebességfokozatú elektromos váltón is nyomogathatta az ember a gombokat. De tekerni mindig kellett…

Többnyire persze mindenki élvezte a helyenként hegyi utakat, a tavak mellett vezetőket és még az országútiakat is. Például, amikor a kínai-mianmari határtól végeláthatatlan, sűrű banánligetek között vezetett a betonút Mengjinglai településhez, ahol egy éjszakát is eltöltöttünk. Talán itt, ezen az 5,6 hektáron elterülő dai településen ért bennünket koncentráltan a legtöbb élmény. Bekukkanthattunk a házakba, ahol ugyan belépéskor le kell venni a cipőt, láthattuk a szövő asszonyokat, ihattunk a rizspálinkájukból, részt vehettünk a helyi buddhista közösség szertartásán, este nagy fehér, gyertyás lampionokat indíthattunk útnak az ég felé, hajnalban kakaskukorékolásra ébredtünk, s többek közt bio tojást fogyaszthattunk reggelire.

A közvetlenül a kínai-mianmari határt képező folyó mentén található faluban 99 család él, összesen több mint ötszázan vannak. Úgy tartják, falujuk történelme csaknem 1400 évre nyúlik vissza.

Xishuangbanna és az ott élők mindenkit megnyertek. Az európaiak, de még a kínaiak is sok olyat láttak és tapasztaltak, amilyet korábban még nem. És ez nem csak az idomított papagájokra, vagy a rántott banánlevélre és a ropogósra sütött hernyókra vonatkozik, hanem elsősorban arra a világra, amibe néhány napra belekóstolhattunk. És aminek része az a vendégszeretet és gondos figyelem, amit az idegen „úton-útfélen” megtapasztalhatott, akár jinuo, akár dai, akár han emberekkel találkozott.

(CRI/Panoráma decemberi számából)

© vilagszam.hu




Galéria:



Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz



A kategória további hírei:


KÖRNYEZETVÉDELEM
Budapestre érkezett a Tesla
Új bemutatóterem és próbavezetés
PÉNZTÁRCA
A Monguz belép a turisztikába
Érdekes informatikai fejlesztés
ÚTIKÖNYVEK HELYETT
Gundel palacsinta a Mekong folyó partján
Budapest Bistro Délkelet-Ázsiában
RECIKLI
Átadták az új parkot a Normafánál
Ahogy az ott lakók kértékl

Itt jártunk: Törökország

TOP
PIKÁNS

1. Mi van most az Adrián?

Egy magyar recepciós mesél

2. Ezt most inkább hagyja ki!

Életveszélyes a túrázás

3. Emeletes ülések a repülőkön

Ez (is) lehet a jövő

4. Menjen, amíg nem késő

Több mint 100 világörökségi helyszín tűnhet el

5. Döbbenetes emberek szavaztak vasárnap

Zárcsökkentést és táncos játszóteret kért a két szavazó

6. Ilyen az amish szex

Két év tombolás után csak a férj

7. Nádas Tamás barátom emlékére

Lezuhant a műrepülő világbajnok

8. Csodanövény válthatja ki az antibiotikumokat

A kerti sarkantyúka a 2013-as esztendő gyógynövénye

9. Blöff - Nem lehet méregteleníteni a testünket

Zacher Gábor toxikológus elmondja az igazat

10. Ilyen az eszkimószex

Szex kölcsönbe

1. Ezek voltak a legnagyobb szerelmek 2023-ban

Sztárjainkat is utolérte a szerelem

2. Tönkretette Marilyn Monroe ruháját Kardashian

Hiányzó gyémántok

3. A lelked mélyére ás le ez a személyiségteszt

Készen állsz?

4. 5 tuti tipp a boldogabb élethez

Így szabadulhatsz meg a negatív érzelmektől

5. Ez a legizgalmasabb csillagjegy

Elmondjuk, miért!

6. Ez a 3 csillagjegy őrjítően érzéki és szexi

Köztük vagy?

7. Jolie keményen megvádolta Pittet

„Történt családon belüli erőszak…”

8. Tovább dagad a Nagy Feró botrány!

Majka kiborult: Miért kell ilyen álszent sz.rnak lenni?

9. Nagy titokban házasodott össze a sztárpár

Nem akárhol buktak le

10. Öngyilkossággal kokettált az álomesküvő után

A királyi családban sem fenékig tejfel az élet

Műsoraink
2024.03.29. 18:35 Világszám - Inforádió
Kalotaszegi húsvét
2024.03.30. 10:05 Világszám - Inforádió
Húsvéti szokások a világban
2024.03.31. 10:35 Világszám - Inforádió
Kalotaszegi húsvét ism.
Közösség
Nap lánya

Ilyenek a viking nők

Szófelhő / Archív
--