Amikor a neves geológus és hidrológus Zsigmondy Vilmos 1878-ban 970 méteres mélységben rábukkant a gyógyvízre. Ez akkoriban Európa legmélyebb fúrásai közé tartozott.

A talált vízről azt gondolták forrásban van, pedig csak az oldott ásványi anyagok és gázok miatt pezsgett. A 73,8 C fokos vízzel táplálták eleinte a régi Artézi fürdőt, majd megépülése után a Széchenyi Fürdőt is. A magyar főváros megelőzte korát, amikor a XIX. század 70-es nyolcvanas éveiben a mai Városliget helyén kialakította a kor első rekreációs parkját.

A kút vizére csodálatos épületet emeltek a kor legismertebb építészei és művészei Törülközőbe csavarva eshetünk egyik ámulatból a másikba a kupolacsarnok szobrai, freskói láttán. A mozaikképeket Róth Miksa készítette A kupola tetején Heliosz napisten hajtja fogatát. A Széchenyi valóban a fürdőkultúra temploma.

1927-ben nyílt meg a strandfürdő és egyből népszerű lett a fővárosiak és a gyógyturisták körében is. Persze a megnövekedett vízigényhez új kút is kellett, melyet a második artézi kút fúrásával oldottak meg. Ekkor, 1939-ben épült fel az ivócsarnok is.

A Széchenyi Fürdőnél nincs is tökéletesebb hely az utazás és a városnézés fáradalmainak kipihenésére. A wellnesstől a masszázsok számtalan formájáig bármit választhatunk. Ki gondolná, hogy a közeli állatkert vizilovai is a Széchenyi állandó vendégei közé tartoznak. Az ő medencéjüket is az egyik artézi kút vizével töltik fel, mely leginkább emlékeztet a Nílus vizének összetételére.

Egy víziló pedig vízben mégiscsak autentikus vendég…