A debreceni reptér készül a jövő nyárra

2020-11-06 10:48:00 Ujvári

hírkép

Egyszer ennek is vége lesz – bár sokaknak talán nehéz ezt most elképzelni – jövő nyáron ismét nyaralni indulunk. Habár a légiforgalom jelentős csökkenése tapasztalható, de – a nemzetközi példák azt mutatják – ha túl lesz Európa a COVID második hullámának sokkján, újra szárnyalni fog. Azoknak pedig, akik ezt biztosítani fogják (légitársaságok, repülőtér-üzemeltetők, légi forgalmi irányítók) már most kidolgozott stratégiát követve kell készülniük.



A repülőtéren most kisebb a forgalom. A pandémia első hullámának idején az utasforgalom nullára esett vissza, azonban a teherforgalom a korábbinál is fontosabbá vált. A légi szállítmányozás a megnövekedett áruforgalom és a gyors kifutású termékgörbék miatt egyre nagyobb szerepet tölt be a nemzetközi árufuvarozásban. A légi úton történő teherszállítás a leggyorsabb szállítási mód számos ágazatban, például az iparban, az egészségügyben, a gyógyszeriparban, a kereskedelemben és az autóiparban. Jelentősége azért is fontos, mert további kapcsolódási pontokat tesz lehetővé városok, régiók vagy akár országok között.

A debreceni konténerterminált azzal a céllal fejlesztették az elmúlt években, hogy képes legyen kiszolgálni a térségbe települő cégek – köztük például a BMW – igényeit. Debrecen várhatóan még fontosabb közlekedési és gazdasági csomóponttá válik a fejlődő közúti és vasúti infrastruktúra, valamint az ide települő ipar miatt is. Ezért a repülőtérre érdemes úgy tekinteni, mint egy sokelemű közlekedési hálózat csomópontjára, hiszen mindenkinek az a legfontosabb szempont, hogy gyorsan és kényelmesen jusson el a céljáig. Az elkövetkező években a fejlesztéseknek köszönhetően Debrecen nem csak Kelet-Magyarország, de a teljes, határon átívelő régió közlekedési csomópontjává válhat. 2021-ben elkészül az M4-es autóút teljes szakasza, amely Jász-Nagykun-Szolnok megyét kapcsolja be a gyorsforgalmi hálózatba, és hozza közelebb Debrecenhez. 2022-re elkészülhet új nyomvonalon a 47-es főút négysávosítása, amely Debrecent közvetlen gyorsforgalmi kapcsolattal köti majd Csongrád és Békés megyékhez, kapcsolódva az elkészülő M44-es autóúthoz. A nemrég átadott autópálya-határátkelőhely pedig a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi úthálózattal a Partiumot hozza közelebb a cívisvároshoz. Szintén fontos a vasúti hálózat folyamatos fejlesztése, amelynek kiemelt eleme a Debrecen és Püspökladány közötti pálya alkalmassá tétele a 160 km/órás közlekedésre, így jelentősen rövidül az utazási idő. Szintén stratégiai fontossága a tervezett Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasút, amely a régiót érintve kötné össze a két várost, órákkal rövidítve le az eljutási időt vasúton is. Ebben, az immár több mint három millió főt számláló térségben számos nagyvállalat működik, amelyeknek fontos, hogy termékeiket minél gyorsabban juttassák el a piacokra, illetve hatékony, biztonságos beszállító útvonalakat tartsanak fenn. A gyorsforgalmi úthálózat és a jól kiépített repülőtér kapcsolata további cégek letelepedését segítheti a térségben.

Az elmúlt években a teherszállításnál persze sokkal látványosabb volt a személyforgalom fejlődése, bár a 2020-as év ebből a szempontból valóban drámai visszaesést mutat, akárcsak a világ szinte összes repülőterén. Az idei év mutatószámai ellenére optimistán tekintünk a jövő évre. A 2019-es évben már két légitársaság (Wizz Air és Lufthansa) összesen 14 úti célra közlekedtet járatokat Debrecenből. A menetrend szerinti járatok mellett számos charter járat is indult, melyek főképp mediterrán úti célokra repültek. A világ számos pontjára egyetlen átszállással el lehetett jutni Debrecenből, ahogy a magyarok kedvenc üdülőhelyeire is. 2021 nyarára legalább ennyi járattal számol a repülőtér vezetése. Jól látszik, hogy a világnak azon régióiban (Kína, Dél-Korea, Japán) ahol sikerrel jutottak túl a járvány nehezén, a légiközlekedés hamar újra magára talált.

Kínában a belföldi légiforgalom már meghaladja a járvány előtti mértéket és az októberi nemzeti ünnepen már öt százalékkal többen utaztak, mint egy évvel ezelőtt. A második hullám lecsengését követően hasonló dinamikával számolhatunk Európában is. A hosszútávú járatok esetében azonban csak lassabb regenerálódásra számít a szakma, akár 2023-ig is elhúzódhat a teljes normalizálódás. Idén a pandémiás helyzet miatt sokan halasztották el utazásukat és sok külföldön dolgozó magyar és román állampolgár rekedt a határon kívül, akik a korlátozások feloldásával akár sűrűbben is haza járhatnak majd, és jelentős lehet azok száma is, akik időlegesen ugyan hazatértek, de a válság enyhülésével ismét külföldön vállalnának munkát.

A repülőtér utasforgalma 2019-ben már meghaladta a 600 ezer főt, de ez a szám a háromszorosára is nőhet belátható időn belül. 2030-ban már kétmillió utassal számolnak, ami nem tűnik lehetetlennek. A két legközelebbi nemzetközi repülőtér – Budapest és Kolozsvár – közötti terület dinamikusan fejlődő régió, és egyre többen igénylik, hogy – a nyugat európai normáknak megfelelően – lakóhelyüktől fél-egyórányi utazásra elhelyezkedő repülőtérről induljanak nyaralni, vagy éppen családlátogatásra. Ehhez persze az kell, hogy a közeli repülőtér rendelkezzen azokkal a kényelmi szolgáltatásokkal, amelyeket a távolabbi, nagyobb repülőtereken már megszoktak: jó megközelíthetőség, hosszú távra is elérhető parkoló, európai színvonalú étkezési és vásárlási lehetőségek. A Debreceni Nemzetközi Repülőtéren 2019-ben megvalósuló intenzív repülőtér-fejlesztési program e célok elérését tette lehetővé. A világjárvány megszűnésével és egyúttal a korlátozások eltörlésével a repülni vágyók ismét útra kelhetnek.