Megérkezett a távfűtés a Belvárosba

2020-11-26 13:36:00 Ujvári

hírkép

A fűtési szezon kezdetére készült el az a gerincvezeték, ami máris hozzájárul ahhoz, hogy élhetőbb legyen Budapest Belvárosa.



Mártha Imre a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy az Erzsébet híd alatt futó stratégiai tranzitvezeték segítségével hosszú távon akár tízezer lakás csatlakozhat a budapesti távfűtési rendszerhez. Rövid távú hatása pedig máris érzékelhető, több középület az ősz folyamán távfűtésre válthatott. A teljesség igénye nélkül: a Városházát, a Magyarok Házát, valamint két szállodát, a Matild Palace-t és a készülő Hyatt Private Palace Hotelt már bekötötték a távfűtési rendszerbe.

Több mint egy évtizedes gondolat valósult meg azzal, hogy a távhőt átvezették Dél-Budáról a Belvárosba. A „Kéménymentes Belváros” névre keresztelt projekt megvalósításával enyhülhet a szmogriadó fenyegetése. Hosszú távon pedig már jócskán a veszélyesnek ítélt határérték alá mehet, vagyis erősen javulhat a levegő minősége a fűtési időszakban.

A budapesti távhőellátás már most is évi 217 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól tehermentesíti a fővárost. Ugyanakkor budapesti belvárosi lakásokban nem elhanyagolható mértékben még mindig hagyományos módon, azaz szénnel és fával fűtenek. A FŐTÁV szakértőinek adatai szerint a Szent István Körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Kiskörút és a Duna határolta területen csaknem ezer épületben 45 ezer lakás van, amelynek több mint a felét földgázzal fűtik. A távfűtésre való átállás mintegy húsz éves folyamatának végére döbbenetes számot kapunk. Évente 67 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid és csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a belvárosi levegőbe.

Az, hogy ez a nagyszabású terv megvalósuljon, nem egyszerűen óhaj, hanem sürgető parancs. A levegő minőségének javítása, a szálló por mennyiségének, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése uniós előírás. Továbbá a főváros levegő-tisztaságvédelmi és klíma stratégiájának is a része.

A FŐTÁV azonban nem éri be csupán azzal, hogy a következő évtizedben kéménymentessé váljanak a belső kerületek, arra is törekszik, hogy a rozsdaövezetek helyén kialakuló új városnegyedekben is tisztább legyen a levegő. Ha ez a terv zöld utat kap, akkor évente 150-170 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidod juttatnánk a levegőbe Budapesten. Ennek köszönhetően 25 millió átlagos fa, másként számolva 12 ezer hektár erdő hatásának megfelelő mennyiséggel csökkenne a klímaterhelés.

Sok por száll ránk

Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a sok tonnaszám kibocsátott szén-dioxid miatt „szívjuk meg” a hagyományos fűtést. A szakértők kiszámolták, hogy a 67 ezer tonna szén-dioxid mellett 43 tonna - a savas esők kialakulásáért és légúti megbetegedésekért felelős - nitrogén származékokkal és 11 tonna dinitrogén-monoxiddal kevesebbet füstölnének el a belvárosi kémények évről évre, ha a tervezett ütemben bővülne a távfűtés. Hasonlóan egészség- és klímaromboló az ugyancsak levegőbe eregetett kén-dioxid és metán. Továbbá a szálló por, amiből évente 17 tonnával kevesebbet lélegeznénk be.