Ember a hang mögött – Zsigmond Tamara

2021-06-01 11:17:00 Koronczay Edit

hírkép

Zsigmond Tamara hangját az egész ország ismeri. Óriási szakmai múlttal rendelkezik, pályáját egészen fiatalon kezdte. A Homokkéve című csehszlovák film főszerepét 8 éves korában szinkronizálta és ettől a kezdve folyamatosan, sikeresen dolgozik ebben a szakmában. Az ő magyar hangján szólalt meg többek között Natalie Portman, Megan Fox, Katie Holmes, Brittany Murphy, Jennifer Morrison, Christina Applegate is.



Zsigmond Tamarával beszélgettünk, aki a szinkronizálásról árult el érdekességeket, beszélt a mindennapjairól, múltról, jelenről, jövőről, valamint családjáról és 3 gyermekéről is mesélt. Őszintén, mélyen. Íme a Világszám Magazin interjúja.

- Kérlek, mesélj a kezdetekről, hogyan, mikor kezdődött el a Te pályád?

- Földessy Margit kreatív stúdiójába jártam, de egyáltalán nem azért, hogy színésznő legyek. Margit a magyar szinkron egyik ikonikus alakja volt akkoriban és kértek tőle gyerekeket szinkronba, színházba, filmhez. Engem is beajánlott a Pannónia Filmstúdióba, hívtak is egy meghallgatásra, amit meg is kaptam és azóta a mikrofon mögött állok. Gyorsan elröppent ez a 37 év!

- Emlékszel még arra, milyen érzés volt legelőször a mikrofon mögé állni magyar hangként?

- Már az, hogy. Végigmentem a Pannónia Filmstúdió hosszú-hosszú lépcsősorán… Úristen, remegett a kezem-lábam. Nagyon visszahúzódó gyerek voltam, nagyon izgultam, megtanultam anyukámmal az egész szöveget! Ja, egy dobogón álltam, hogy ugyanakkora legyek, mint a felnőttek! Koroknay Géza, Földessy Margit, Jakab Csaba- ők voltam az első partnereim. De álltam Tolnay Klári, Mádi-Szabó Gábor, Dallos Szilvia mellett is, és még nagyon hosszú lenne a névsor, hogy kiktől tanulhattam szinkronizálni! Nagyon szerencsés vagyok!

- Mennyiben és miben volt már régen szinkronizálni, mint napjainkban?

- Ég és föld! Óriásit változott a világ, a technika, összehasonlíthatatlan! Régen megnéztük a filmet, volt színészvetítés, megbeszélés, ma azt se tudom, miről szól a film. A stáb: dramaturg, lektor, gyártásvezető, hangmérnök, rendezőasszisztens, szinkronrendező, vágó, manapság van olyan stúdió, hogy a hangmérnök-vágó-szinkronrendező-asszisztens feladatokat 1 ember végzi. A technikai dolgokba nem is érdemes belemenni, mert olyan fejlődésen ment keresztül, hogy követhetetlen!
Több hétig készült egy film szinkronja, ma 1 nap van rá, kivéve a mozifilmeknél, mert ott egy kicsit több. Mindenkit külön vesznek fel, régen egy műteremben több mikrofon is volt paravánnal elválasztva, és a páros jelenetekhez mindig volt melletted partner, ettől lett igazán élő a szinkron! Többször lepróbáltunk egy tekercset a felvétel előtt, ma pedig rögtön felvételbe megyünk (tekercs= egy film tekercsekre van szétszedve , ezek kb.30 másodperces darabkák) . Nagy mozivászonra
szinkronizáltunk - imádtam, mintha mindig moziban lettem volna - ma monitorok vannak, „szobaszinkronstúdiók”. De a legjobban az idő, ami lerövidült, nincs idő beszélgetni, jókat röhögni, alig találkozunk kollégák egymással, mert rohanás van egyik stúdióból a másikba. A Pannónia büféje, ugyanolyan fogalom volt, mint a Rádió Pagodája!

- Te mit kaptál ettől a szakmától?

- Alázatot, pontosságot! Olyan nincs, hogy csak úgy beesek a stúdióba, erre is rá kell készülni, még ma is mindig bebeszélek előtte (pár beszédtechnikai gyakorlat, hogy jó helyen legyen a hangom,
„bejárassam” a számat).

- Miért szereted a hivatásodat? Mi a szépsége?

- Imádok elbújni a figura mögé, ezt értsd úgy, hogy engem teljesen kielégít, hogy csak a hangomat ismerik. Egy napon belül annyi karaktert eljátszhatok! Lehet, hogy alkatilag nem lennék megfelelő
egy-egy szerepre (pl Wall Street farkasában a dögös, bombázó Margot Robbie) de a hangommal sok mindent életre kelthetek. Kihívás megcsinálni egy Oscar-díjas filmet, kihívás pillanatok alatt olyan
szituációkba kerülni és beleélni magad, amire az adott színész hónapokat készült. És mindezt úgy megcsinálni, hogy hiteles legyen, és a néző elhiggye, hogy az a színész hangja és nem egy szinkronizált film.

- Melyik szerep/színész az, amelyik/aki nagyon kedves számodra és miért?

- Natalie Portman. Rajongója vagyok! Sok filmjét csináltam, de mindig meg tud lepni, olyanokat és olyan finoman játszik, nagyon jó Őt szinkronizálni. Fekete hattyú, Jackie, Star Wars - nagyon szerettem! Katie Holmes, Christina Applegate, Jennifer Morrison – hirtelen ők jutnak még az eszembe.  De azt a török sorozatot is imádom, amit éppen most szinkronizálunk!

- Van olyan szerep/színész, amit/akit nem igazán kedveltél?

- Biztos volt, de nem emlékszem! Több a pozitív élmény!

- Érzelmeket milyen mélyen, mennyire viszel bele a szinkronizálásba?

- Egy színész az érzelmeiből, érzéseiből, tapasztalataiból táplálkozik, még hacsak a hangomat adom, akkor is át kell élnem, különben hamis lesz, lejön a vászonról.


- Előfordult már esetleg, hogy a szinkronizálás közben, egy igazán megható, szomorú, fájdalmas résznél, tényleg elsírtad magad?

- Igen. Nagyon furcsa a sors, többször kaptam olyan szerepet, ami az adott életembe vágott. De van olyan téma, ami megérint és akkor jönnek a könnyek. Legutóbb egy rákbeteg nő éppen babát várt és az a küzdelem, de egyben boldogság, hogy gyermeke lesz, nagyon szívszorító kettősség volt.

- Számon tudod tartani hányszor szinkronizáltál már?

- Nem. Vannak szinkronos oldalak, meg egy adattár, ahol van lista a filmjeimről, de fogalmam sincs.

- Van-e kedvenc műfajod?

- A rajzfilmeket imádom, ott szárnyalhat az ember hangilag. A sitcomokat is nagyon szeretem, főleg ha jó a szöveg. De igazából mindegyikben megtalálom, hogy szeressem.

- Melyik a helyes kifejezés? Szinkronszínész, szinkronizáló színész, magyar hang?

- Színész, aki szinkronizál, filmezik, színházban játszik. Akinek diplomája van, nemcsak a szinkronizálásra kapta. Bár én nem végeztem színművészetit, de nekem is vannak más színészi felkéréseim a szinkronon kívül. De nagyon elterjedt a szinkronszínész szó, én nem kedvelem. A magyarhang elfogadottabb.

- Meg szokták ismerni a hangodat?

- Inkább a nevemre kapják fel a fejüket az emberek, Kautzky Armand hangját hamarabb felismerik, mint az enyémet.


- A gyermekeid mit szólnak ahhoz, hogy az anyukájuk egy igen ismert, gyönyörű magyar hang?

- Ebbe nőnek fel, nekik én az anyukájuk vagyok, nem azonosítanak valamelyik szerepemmel, vagy sorozattal. Természetes nekik. És ha valahova megyünk, nem jönnek hozzánk oda rajongók, így nekik ez nem annyira különleges.

- Három gyermeked van, hogy telik egy napod?

- A nagyfiam már nem lakik velünk, így csak 2 gyerek logisztikáját kell megoldani. Sőt, a középső is már félig-meddig önjáró. De mellettük főzni kell, online órákat tartani, egy-egy szinkron is beesik. Pörgős napjaink vannak.


- Te milyen típusú édesanya vagy? Lazább, engedékenyebb, szigorúbb, milyen?

- Szigorú vagyok. Mindenkinek tudnia kell a feladatát, elvárom, hogy meg is csinálják. Önállóságra neveljük a fiúkat a férjemmel, van kényeztetés, de azért tenni is kell. Mindig tudatosítom, hogy én nem a haverjuk, barátjuk vagyok, hanem az anyukájuk, de bármivel kapcsolatban forduljanak hozzám bizalommal, ha bármi történik, mondják el őszintén, hogy segíteni tudjak, de a következményt is vállalni kell, ha arról van szó. A hazudozást, ködösítést nem szeretem, arra
ugrok.

- Férjeddel gyerekkorotok óta ismeritek egymást, szerinted mi a titka a hosszú, boldog házasságnak, párkapcsolatnak?

- Az igaz, hogy gyerekkorunk óta ismerjük egymást, de a mi kapcsolatunk később kezdődött, 16 éve vagyunk együtt. A tisztelet, saját idő a másiknak, nem szabjuk meg ki hova és mikor és meddig
mehet. És a közös idő, amire mindig kell időt szakítani, elmegyünk kettesben színházba, nyaralni, vagy csak egy hétvégére, addig a gyerekek a mamáéknál vannak. Nem süllyedünk bele az anya-apa szerepbe, megmaradtunk nőnek-férfinak. És a kompromisszum, ami nagyon fontos. A fontos dolgokban mindig is egyetértettünk, mindig egyfelé toljuk a szekeret. Csak egy példa: a férjem maximálisan támogatott, hogy elvégezhessem az egyetemet. Kéthetente Kaposáron voltam 3 napot, míg ő a két gyerekkel itthon intézte az életet, és akkor a kicsi még csak 1 éves volt. Így ment ez 3 évig!

- Van egy felnőtt fiad is. Ő most hány éves?


- 28 éves. Már 5 éve elköltözött a barátnőjével. De még mindig ők a legjobb bébiszittereim! Jönnek és vigyáznak a gyerekekre, vagy elviszik őket valami jó kis programra, múltkor náluk aludtak a fiú. A
nagy korkülönbség ellenére jó testvérek!


- Két gyermeketek született még, ők most hány évesek? Milyen érzés 3 gyermekes anyukának lenni? Te hogyan éled meg az anyaságot?

- Mindjárt 6 és mindjárt 12 évesek. Ez lehet, hogy furán hangzik, de nekem mindig 1 gyerekem volt. Mindegyikkel tudtam annyi időt tölteni, amennyit kellett. És akkor csak vele. Most is vannak olyan napok, vagy programok, ami csak az egyik gyerekemmel van, hogy akkor rá tudjak figyelni. Én alkalmatlan lettem volna arra, hogy kicsi korkülönbség legyen a gyerekeim között, akkor azt hiszem „megbolondultam” volna. Nem azt mondom, hogy az a jó, ahogy én csinálom, meg 28-12-6, hát
eléggé elszórt, de így mindig volt egy kicsi babám, és tényleg próbáltam velük lenni. Most meg várom az unokákat! Hahahaha – de tényleg!

- Mit jelent a számodra a család?

- Egy menedék, egy háló. Ahova jó hazamenni, tudod, hogy várnak, tudod, hogy bármilyen vagy elfogadnak. Lehet nézeteltérés, de azt jó megbeszélni, és néha vitatkozni is! Itt tényleg őszinte lehetsz! És bizalom, bizalom, bizalom!


- A szinkroniázás mellett mivel foglalkozol még?

- Gyógypedagógus-logopédus vagyok, sőt lassan most már inkább az vagyok. Van egy fejlesztő kuckóm és jönnek hozzám a gyerekek. Beszédtechnikát tanítok a Kaposvári Egyetem színművész hallgatóinak.

- Miért pont a logopédiára esett a választásod?

- Régi álom volt, és megvalósult! Sokat gondolkoztam, hogy mi legyen a B terv a szinkron mellett. Szeretem a gyerekeket, az életem eddigi része a beszédről szólt, így adta magát a logopédia.

- A logopédusnak mennyire van nehéz dolga a mai világban?

- Ebben az online világban szerintem nagyon nehéz! Rengeteg app, meg IKT eszköz van, ami szuper és a mai gyerekeknek kellenek ezek az ingerek és jól lehet alkalmazni ezeket a logopédiában. DE ahhoz, hogy kijavítsam és automatizáljam az adott hanghibát, ahhoz személyes kontaktus kell, én benyúlok a gyerek szájába, ha kell, hogy érezze, megtapasztalja, mi hol van, mit hogy kell csinálni, ejteni. A beszédtechnikánál ugyan úgy kell a személyes jelenlét.


- Milyen céljaid vannak még?

- A szinkronban mindent elértem, amit lehetett. Élvezem ezt az új életet, amit a logopédia ad. Ebben szeretnék jobban kiteljesedni! Vannak tervek, de erről majd csak akkor beszélek, ha megvalósulnak!