A mamahotel és a konzervatív magyarok

2013-03-06 17:36:00 superadmin

Az ELTE rektorának védnökségével rendezett konferenciát az Állam- és Jogelméleti Tanszék a Nemzetközi Nőnap előtt. Az „Ezerarcú Nő” című esemény megemlékezett arról, hogy éppen 100 évvel ezelőtt magyar és külföldi feministák szervezésében zajlott a Nők Budapesti Világkongresszusa.

A március 6-i konferencia egész napos programjában neves hazai szakemberek járták  körül a nők – ezen belül a Magyarországon élő nők – szerepét és helyzetét a legkülönfélébb, antropológiai, jogi, vallástörténeti, pszichológiai, szociológiai és számtalan egyéb szempontból.

A nők társadalomban betöltött szerepét nemcsak történeti aspektusban vizsgálták az előadók. Aktuális problémákat feszegetett a nők oktatásban, munkaerőpiacon, tudományban betöltött mai szerepét boncolgató tudományos igényű értekezés.

Magyarország konzervatív ország a nemi szerepek megítélését illetően-hangzott el az ELTE jogi karán szervezett konferencián. Pálné Kovács Ilona a nők és a tudomány, Tóth Olga a női szerepek változása témában tartott előadást, melyekből kiderült: magyarok mintegy egyharmada még mindig úgy véli, a nőnek otthon a helye. Az EU céljai sem valósultak meg a tudományos életet illetően: a professzoroknak csak 20%-a nő, a tervezett 25% helyett. Az akadémikus nők száma még alacsonyabb. Általános jelenség Európában, és a női szerepek változásához hozzájárul a posztadoleszcencia, vagyis az elhúzódó felnőtté válás. A mamahotel-jelenség miatt csökkent a stabil párkapcsolat fontossága. Ma 30 évesen sokan még kalandokat keresnek, iskolába járnak, arra hivatkoznak, hogy élni akarnak, mások családot alapítanának. Az azonos korcsoportú fiatalok más-más életszakaszban vannak, emiatt nehéz párt találni. Az életszakaszok torlódnak, a kamaszkor hosszúra nyúlt.

A konferencián Lukács Dénes A kislánytól az autonóm nőig címmel tartott előadást, és kitért arra is, hogy természetes a kapcsolatban élő férfi és a nő közötti folyamatos küzdelem a szexualitást illetően, ha nem így lenne, unalmas lenne a kapcsolat.

Zsidai Ágnes tanszékvezető, főszervező egyebek közt a törzsi társadalmakban élő nők jogairól beszélt. Még mindig élnek csonkító beavatási szertartások Afrikában, egy amazonasi törzsnél pedig a halszellem megidézését nő nem láthatja, ha ezt a szabályt megsérti, a férfiak megbüntetik.

Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas újságíró Nők-politika-diplomácia címmel tartott előadást a történelem híres asszonyainak diplomáciai tevékenységéről és politikai lehetőségeiről, jogaikról.

A konferencián elhangzott: a gyerekneveléssel kapcsolatos túlzott elvárások negatív hatással járhatnak. Túlzott elvárások az anyáktól: a hosszú szoptatás, az együtt alvás, a járóka hiánya, a 24 órás szolgálat. Férfiuralom helyett bébiuralom lett. Holott nem szabad lelkiismeret-furdalást kelteni a szülőkben azért, mert másképp nevelik a gyermeket, és nem igazodnak a túlzásokhoz.

Kerezsi Klára A nő mint elkövető és mint áldozat című előadásában elmondta: Szudánban évente tízezer nőt erőszakolnak meg, hogy kicseréljék a genetikai arányokat.

Acsády Judit, az MTA TK Szociológia Intézet munkatársa a Feminizmus 100 éve és ma című előadásában a feminizmus második hullámát meghatározó művekre is felhívta a figyelmet (Virginia Woolf: Saját szoba 1929., Beauvoir: A második nem.  Friedan: The Feminie Mystique 1963.).

Szmodis Jenő A feminista jogelmélet című előadásában egyebek közt arról beszélt, hogy a nők átlagosan intelligensebbek, de kevésbé innovatívak.

A konferencia idején Kürthy Hanna illusztrációiból, valamint az „ezerarcú nőkről” kiállítást is rendeztek, és a témához kapcsolódó könyveket vásárolhattak az érdeklődők.