A helyettes államtitkár szerint egyelőre még azt a tervet sem nyújtották be Brüsszelnek, amely a végleges, a megvalósítandó projekteket tartalmazza, ezzel kapcsolatban bármilyen konkrétum csak szeptemberre várható.

Hozzátette: azt még nem tudni ugyan, melyek a 2014 és 2020 között megvalósítható projektek, azt azonban már most látni, hogy jóval kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre, mint amennyit a budapesti közlekedési fejlesztések igényelnének.

A közép-magyarországi régió olyan fejlettségi szinten áll, hogy emiatt ott sokkal kevesebb fejlesztési forrást használhatnak fel. A Miniszterelnökség - a vidék kárára - ugyanakkor úgy döntött, hogy átcsoportosít 3 százalékot a fővárosi fejlesztésekre - mondta.

"A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy Tarlós Istvánnak kellemetlen perceket okozzon" - hangsúlyozta, hozzátéve, ez a helyzet sokkal inkább a polgármesterek lobbijáról szól, ami azt célozza, hogy minél több fejlesztési forráshoz juttassák saját városukat. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a brüsszeli szabályok ezt nem teszik lehetővé - fűzte hozzá Csepreghy Nándor.

Az Index hírportál csütörtök délután azt írta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, és azokat "lehúzta a listáról". Emiatt a 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, a kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, valamint a 4-es metró kelenföldi végállomásánál a buszterminál és a P+R parkoló sem valósulhat meg - írták.

A Miniszterelnökség a cikkre reagálva csütörtökön közölte, a brüsszeli szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban, ahogy más országokban sem. Azt írták, hogy egy felelős városvezető ebben a helyzetben egyet tehet, Brüsszelbe utazik lobbizni.