Majk különleges helyszíne a szerzeteskultúrának, a hit iránti erős elkötelezettségnek és a 18. századi építészetnek - emelte ki Lázár János. A tárcavezető a remeteséggel kapcsolatban megjegyezte: a törekvések egymásra találása után Majk a külvilág és a környék számára vonzó szellemi központ lett, és megnyugvást nyújtott mindenkinek. II. József türelmi rendeletét követően, a szerzetesrend megszüntetéskor készült feljegyzésekből világosan kiderült, hogy egy imádsággal élő remeteségről volt szó, hiszen az imazsámolyok száma volt a legnagyobb a leltárban.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az átadóünnepségen elmondta, hogy a kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. Jelezte, hogy egy új állandó kiállítás eleveníti fel a remeteség 18. századi történetét, a szerzetesek életmódját, valamint II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatát.

Szólt arról is, hogy a most zárult első ütemet követően másfél milliárd forintból megújulnak a cellaházak, a cellakertek, a templomtorony és a remeteséget körülölelő 7,2 hektárnyi zöldterület is.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
A műemléket üzemeltető Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ évente 37 ezer látogatót vár Majkra.