A jogban bízunk, az adóhatóságban kevésbé

Vajon mire való a jog? – tette fel a kérdést vizsgálata során tetszőlegesen kiválasztott állampolgárok csoportjának Dr. Kiss Róbert Richard. A kérdés nagyon sokféle aspektusa tükröződik a válaszok sokféleségében. Az összesen 973 megkérdezett válaszai nagyjából leírják azokat a vélekedéseket, melyek a magyar társadalom jogról alkotott véleményét jellemzik.

Már az alapkérdésben is érdekes az emberek megközelítése. A válaszadók legnagyobb csoportja szerint a jog feladata, hogy igazságot tegyen és az emberek közötti vitákat megoldja. Azt is sokan vélelmezik, hogy a jog feladata, hogy biztosítsa az együttműködés kereteit. A jog forrását a legtöbben az emberekben találják meg, de azért Isten is határozottan megjelenik ebben az összefüggésben. Érdekes, hogy miközben a válaszadók legtöbbje a jogalkotók körébe a parlamentet és a kormányt helyezi válaszában, nagyon sokan vélekednek úgy, hogy a bíróságoknak is van jogalkotó szerepük.

Nagyon fontos kérdésként merült fel az állam és a jog viszonya a vizsgálat során, ami nem véletlen. Az emberek életük során az állammal és a joggal nem elvontan, hanem konkrét élethelyzetekben találkoznak. A mindennapok során a helyi uralom szervein, a hatóságok, a bíróságok döntésein keresztül van befolyással munkájukra, magánéletükre, sőt akár a legintimebb szférájukra is. Érdekes, hogy a rendszerváltás után negyedszázaddal még mindig a válaszadók tíz százaléka véli úgy, hogy az államnak nem kell beleszólnia a gazdasági folyamatokba. Az ideális állam a legtöbb válaszadó szerint olyan, amely segíti a gazdaság működését és egyenlően osztja el a terheket és a kötelezettségeket.

Mikor bízunk meg a jogban? A társadalom ítélete szerint leginkább akkor, ha az állam betartja a jogszabályokat. A magyar társadalom államba vetett hitének és az államhoz való viszonyának hű képe, hogy majdnem kétszer annyian tartják a jogbiztonság feltételének az állam jogszerű fellépését, mint az igazság győzelmét. Az pedig a 21. században igazán elgondolkodtató, hogy szintén kétszer annyian tartják fontosnak a tettarányos büntetést, mint a körülmények és egyék tényezők figyelembe vételét egy büntetés kiszabásakor. Jellemző, hogy a társadalmi minta szerint az emberek nagyobb része hasznosnak tartaná a halálbüntetés visszaállítását.

A bíróságok szerepét is nagyon érdekesen látja a társadalom, igaz a legtöbb válaszadó információit a médiából vagy mások elbeszéléséből szerzi. Ennek alapján a kutatás megállapította, hogy a inkább nem bízik a bíróságokban és nagyon bonyolultnak tartja azok működését. Az is jellemző a társadalom értékítéletére, hogy inkább szeretne szigorúbb ítéleteket, mint elnézőket. Az is érdekes, hogy például az adóhatósággal kapcsolatban úgy tartjuk, hogy inkább a kisemberekkel szemben szigorú, mint az adóelkerülőkkel szemben. Ennek fényében nem is igazán bízunk meg benne, a válaszadók szerint.

Az is kiderült, hogy a társadalomnak persze eléggé hézagosak az ismeretei a jogkörnyezetről,  amiben él. A legtöbben ma is a televízióból, az iskolából és újságokból szerzik meg az állam működéséről, a jogrendszerről meglevő információikat. Az internet és a digitális világ csak a válaszadók negyede számára információforrás, ami még a kutatókat is meglepte.

Az viszont egyértelműen kiderül a kutatásból, hogy az emberek szerint a gazdagok és a hatalom birtokosai ugyanazok.

Az izgalmas és gondolatébresztő kutatás eredményeit a most megjelent Társadalom és jog című kötetben olvashatjuk.

Kiss Róbert Richard: Társadalom és jog

Szakmai szerkesztő: Zsidai Ágnes

Blobobook Kiadó, 2016.