Bezárták a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt

A sírkert csak addig lesz zárva, amíg sikerül legalább a fő útvonalakat biztonságossá tenni. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt a helyszínen tartott sajtótájékoztatón, hogy segíteni fognak a temető helyrehozatalában, és az a céljuk, hogy az a világörökség része legyen.

A Fiumei úti temető mellett lévő izraelita sírkertet 1874-ben alapították, de a fejlesztéssel leálltak a múlt század elején. Akkoriban készült el a jeles építész, Lajta Béla tervei alapján a bejárati kaputorony és a szertartási épület, a ravatalozó.

A két világháború között jelentősen csökkent a temetések száma, 1945 után azonban a pesti gettó halottainak nagy részét itt helyezték örök nyugalomra. Az utána következő évtizedekben egyre kevesebb figyelmet fordítottak a fenntartásra, ezért a mauzóleumok, sírboltok és kövek nagyon lepusztultak. A síremlékek, sírboltok gazdátlanok lettek, a kripták többségét a kerítésen átmászó vandálok feltörték és kifosztották. A természet pedig lassan, de biztosan visszavette a területet: a gondozatlan fák és bokrok ma már szinte áthatolhatatlan őserdővé nőttek, a savas eső és a hó pedig kikezdte a köveket.

Pedig a temetőben a XIX. század végi zsidóság nagy alakjai nyugszanak. A mauzóleumok közül a legtöbb a néhai nagyiparosoknak és családtagjainak készült: Goldberger, Weiss, Wodianer, Hatvany-Deutsch. De itt van Kaufmann Dávid vallásfilozófus, Fényes Adolf festőművész, az első zsidó vallású kormánytag, publicista Horn Ede, és Bródy Zsigmond laptulajdonos, mecénás síremléke is. Az utolsó temetés 2004-ben volt.

Arról nem volt szó az utolsó nyitva tartási napon tartott sajtótájékoztatón, hogy mikor lehet majd újra belépni a Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe.

Elek Éva