100 éve megpecsételődött Magyarország sorsa

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az esten - amelyen arról is megemlékeznek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát - Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzanak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.

Délelőtt a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tart a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége.

A budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban délután tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét.

Száz évvel ezelőtt, július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.

A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta, és egy olyan békerendszert hoztak létre, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.