Botrány az Anker-közben

Mint a Figyelő írja, a botrány kiváltó oka az, hogy a társasházak bizonyos közös használatban lévő részei – így például az említett bérház függőfolyosója, illetve az arra néző falak is – a ház összes lakástulajdonosának közös tulajdonát képzik.  Ezért a társasházi törvény értelmében legalább a közvetlenül érintett szerkezeti szomszédok kétharmadának hozzájárulására szükséges minden olyan építkezéshez, ami ezt a közös tulajdonban lévő falat érinti. A tiltakozók szerint sem az emeleti szomszédok, sem pedig a szerkezeti szomszédok nem járultak hozzá az ajtónyitáshoz, és azért tiltakoznak az építkezés ellen, mert az új ajtó eredményeként létrejövő, két lakásban történő szálláshely szolgáltatás álláspontjuk szerint jelentősen csökkenti a ház többi ingatlanának értékét is, sőt megszüntetné az ott lakók biztonságérzetét és nyugalmát ráadásul szerintük negatívan befolyásolhatja az épület műemléki jellegét.

Az ajtónyitás ellen érvelő lakók elmondása szerint amennyiben az ablaknyílás teherbíró képessége más, mint az ajtóé, akkor az átalakítás magát az épület szerkezetét is érintő és veszélyeztető változás.  Az ajtó-nyitásra egyébként műemlékvédelmi engedélyt kapott az építtető. A Figyelő a Budapest Főváros Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetjét idézi: „Az adott épületben korábban egy kisebb, majd az elmúlt évben egy nagyobb befogadó képességű hostel kapott örökségvédelmi hatósági engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalától. Ezzel összefüggésben belső átalakításra kértek - és kaptak engedélyt az építtetők. Lévén, hogy az átalakítási munkák nem építési engedélyhez kötöttek, örökségvédelmi hatósági engedélyt adtak ki. A kérelmet a hivatal - elmondásuk szerint - kizárólag műemléki szempontok alapján bírálta el. Az eljárásban - az elsőfokú hatóság szerint - valóban a kérelmező-építtető minősült csak ügyfélnek. A Budapest, VI. kerület Anker-köz egyedi műemléki védettséget élvez, a világörökség részét képező területen, műemléki jelentőségű területen fekszik, a hatóság ugyanakkor nyitott a fenntartható használat és a műemléki értékek megőrzésének együttes megvalósulását célzó megoldásokra.”

A tiltakozó lakókat dr. Tésenyi Renáta Edit ügyvéd képviseli.  Ő azt nyilatkozta a Figyelő megkeresésére, hogy az építtető tulajdonostársakat, többször is tájékoztatták arról hogy a függőfolyosó a társasház közös tulajdonát képezi, és a társasház hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a függőfolyosóra új bejárati ajtó kizárólag valamennyi tulajdonostársa 80%-os szavazattöbbséggel meghozott hozzájáruló döntése esetén nyitható. Ezen túl arra is kérték, hogy tartózkodjanak az ajtónyitástól és a szálláshely-szolgáltatástól.

Most a lakók kénytelenek őrizni éjjel-nappal a műemlék épületet, egészen addig, amíg birtokvédelmet nem kapnak az VI. kerületi jegyzőtől. Az építést megakadályozók álláspontja szerint ugyanis az építtető tulajdonostársak a társasházra irányadó szabályok szerinti megfelelő jóváhagyás nélkül kezdték meg az ajtónyitást, méghozzá a felszólításuk ellenére. A függőfolyosón történő - álláspontjuk szerint - megfelelő társasházi engedély nélküli építkezés megakadályozása céljából rögtön a jegyzőhöz fordultak birtokvédelemért.

A jegyzőnek viszont 30 napja van az intézkedésre, így előállhat az az abszurd helyzet, hogy egy néhány szomszédból álló közösség egy teljes hónapig napi 24 órában kell őriznie a falat. A tiltakozó lakók ugyanakkor elszántak, azt mondták, mivel többet egyelőre nem tehetnek, ha kell, akkor egész hónapban „ülni fog valaki a falon", mivel jogilag addig vannak jobb pozícióban, amíg nem készül el az ajtó.

A fal bontása a tiltakozás ellenére tegnap kezdődött meg, már egy teljes ajtónyi helyet ki is vájtak a falból. Az építtető tulajdonos pedig, mivel az Örökségvédelmi Hivatal jogerős engedélyével, és a tulajdonosok 74,5 százalékának beleegyezésével rendelkezik, és szerinte jogszerűen építkezik, birtokháborítás és zaklatás miatt hívta ki a rendőröket. Az őrt ülő lakók ugyanakkor azt mondták, nem szólították fel őket a közös tulajdonban lévő függőfolyosó elhagyására, így bár az építkezés a lakáson belül tovább folyhat, az ajtó helyét a külső fal felől továbbra is őrzik.

Forrás: Figyelő