A szállás elfoglalása után első dolgunk volt megkeresni, hol tudjuk átvenni a jegyeket. Ez nem volt annyira egyszerű, mint amennyire gondoltuk. A jegyeket ugyanis nem egy irodában adják, hanem jegyautomatából jön ki. Erre nem számítottunk és arra sem, ehhez kell az a bankkártya, amivel a jegyeket vettük. Végül minden meglett.

Európa legnagyobb stadionja 48 méter magas, alapterülete pedig 55.000 m2, több mint 98 ezer ülőhellyel.

Vasárnap este kilenc. Barcelona-Malaga meccs. Két órával korábban indultunk, bizots ami biztos. Az elővárosi metrón állomásról állomásra emelkedett a hangulat, ahogy szálltak be a drukkerek. Apák fiaikkal, barátok, családok, rajongó tinilányok.

Az utcán már hömpölygött a több tízezres tömeg a stadion felé. Minden szervezett volt. A rendőrök leállították a forgalmat, amíg a gyalogosok átkeltek az úttesten, a rengeteg beléptető kapu miatt pedig sehol nem volt torlódás. A jegyeket két helyen is ellenőrizték. Átnézték a táskákat, de semmit nem vettek el, csak az italok kupakját kellett kidobni. Kedvesek voltak, segítőkészek és gyorsak. Ezután már csak egy dolgunk volt: megtalálni a helyünket.

A négyes szektorban ültünk, ami azt jelenti, hogy három emeletnyi magasan. Fantasztikus látvány tárult elénk, amikor kiléptünk a nézőtérre.A stadion kialakítása olyan, hogy mindenhonnan tökéletesen rá lehet látni a pályára. Fotózási őrületünkkel csak a japán turisták tudták felvenni a versenyt.

A hatalmas tömeg egymás után énekelte a Barca himnuszokat. A gólokat a góllövő nevének ütemes skandálása, a bíró Barcára kedvezőtlen döntéseit kiabálás és fütyülés követte. A szurkolók a csaknem két óra alatt semmit nem veszítettek lelkesedésükből, hiába vezetett már jócskán a Barcelona. A góloknál magától ugrott fel a lábunk és lendült tapsra kezünk. A végén azt vettük észre, már mi is énekeljük a dalokat és mi is üvöltve szidjuk a bírót, ha a Malagának ad szögletet. 4:1 lett a vége. Elindultunk haza, a szurkolók pedig ismét békés spanyolokká váltak. A csodák palotája azonban a jövő héten is kinyit majd.