Pedig a statisztikai adatok a hibahatáron belül valósak, csak nem mindegy, miként magyarázzuk meg azokat. Íme néhány példa a statisztikai adat félremagyarázásának.

A bíró megtapogatta az nemes szervet, és megállapította, hogy mi a helyzet.

1. A női autóvezetők kevesebb balesetet okoznak, mint a férfiak. Persze, mert kevesebbet vezetnek. Én jóval kevesebb tengeri balesetnek vagyok részese, mint kubai haverom, pedig nekem is van búvárvizsgám. De ő naponta lemerül, én meg max. kétévente. Űrhajósbalesetet is kevesebbet okozok, mint az űrhajósok. Ha a család külföldre vagy vidékre utazik, ki vezet inkább a tisztelt olvasó családjában, a férfi vagy a nő? Leginkább a férfi. Tehát azért van több férfibaleset, mert többet vezetnek a férfiak. Nem azért, mert rosszabbul teszik. Persze ez azt sem bizonyítja, hogy jobban.

2. A legbiztonságosabb közlekedési eszköz a repülő, mert itt a legritkább a baleset. Persze, azért félünk iszonyúan a repülőn, amikor egy picit fel-le mocorog a levegőben. Itt az a trükk, hogy nem definiáljuk pontosan a baleset fogalmát. Ugyanis kétségtelen, hogy autóval többet koccanuk, mint repülővel. De ha nagyon durva szituációban frontálisan ütközünk is a kocsinkkal, egy új szuperbiztos autóban van esélyünk a túlélésre. Egy új szuperbiztos repülőben ugyanakkor, ha a legkisebb, de stratégiai jelentőségű alkatrész elromlik, izzó tűzgolyóként vágódik az egész a betonba. Hát ez a gond.

3. A házasságok fele válással végződik Magyarországon. Ez pont nem igaz. Okos elemzők úgy következtették ki ezt a dolgot, hogy látták a statisztikát: idén eddig 40 ezren házasodtak, és húszezren váltak el. De könyörgöm, mennyire életszerű az, hogy valaki a boldogító igen kimondása után pár nappal rohan a válóperes ügyvédhez? Magyarul nem azok válnak el, akik abban az évben házasodtak. Lehet, hogy azok, akik akkor kötötték össze életüket, amikor még 80 ezren is így tettek az országban. De lehet, hogy nem, nem tudjuk. Mindenesetre valószínűbb, hogy azok válnak, akik a 80-90 ezres házasságszám idején házasodtak. Tehát elképzelhető, hogy csak minden ötödik házasság sikertelen. De nem biztos.

4. A hetedik év a kritikus a házasságban. Nos, ez is tévedés, egy statisztikai adat félrehallása. Húsz évet a legtöbben együtt élnek Magyarországon, ha már összeházasodtak, ugye. Régen 10-15 év után döntöttek a válás mellett, aztán a 90-es évektől ez kitolódott 20 évre. Adataink nem rosszabbak az európai átlagnál.

5. A nőket már nem érdekli a család. Nem igaz. A megkérdezett 18-40 év közötti nők nyolcvanöt százalékának a család a legfontosabb. Ennek a tévedésnek az az alapja, hogy kevesebb a házasságkötések száma, mint korábban. Ez azért van, mert jóval többen élnek élettársi kapcsolatban. Régen a házasság gazdaságegyesítő funkcióval bírt főleg. Ma erre az élettársi közösség is elegendő.

6. Bezzeg régen alig váltak el. Mert nem lehetett. 1896 előtt csak egyházi házasságkötés volt, és az csak minősített esetben engedélyezte a válást. Ilyen volt például a nősz tehetetlenség (nem ment a dolog a férfinak). Ilyenkor a bíró megtapogatta az nemes szervet, és megállapította, hogy mi a helyzet (mozog vagy nem mozog). A másik válási ok a tévedés volt, ha nem azt vette el a derék férfiú, akit  akart, mert nem vette észre a fátyol miatt. Pápai engedéllyel felbonthatták a házasságot tévesztés esetén is. Ilyen például az, amikor a derék férfi befolyásával és pénzével kérkedett, a korabeli bombanő hozzáment, aztán kiderült: hazudott vagy túlzott a szerelmetes férfiú.