"A fogorvos páciensei kizárólag abból a célból jelennek meg a fogorvosi rendelőben, hogy kezelésben részesüljenek, míg a hangfelvételek sugárzása nem tartozik szorosan hozzá a fogorvosi kezelés elvégzéséhez. Véletlenszerűen és akaratuktól függetlenül kapnak hozzáférést bizonyos hangfelvételekhez aszerint, hogy mikor érkeznek meg a rendelőbe, mennyi ideig várakoznak, és milyen kezelésben részesülnek. Ilyen feltételek mellett nem feltételezhető, hogy az átlagos fogorvosi pacientúra fogékony lenne a szóban forgó sugárzásra. Ennél fogva az ilyen sugárzás a hangfelvétel-előállítók számára nem keletkeztet jogot díjazásra" - állapította meg a bíróság egy olasz beadvány nyomán.

Egészen más a helyzet az Európai Bíróság szerint a szállodai sugárzásnál. A PPL írországi jogkezelő arra hivatkozva kezdeményezte ezt az eljárást, hogy Írország megsértette az uniós jogot, amikor mentesítette a szállodaüzemeltetőket az írországi szállodai szobákban történő hangfelvétel-felhasználásért járó méltányos díjazás fizetése alól.  Az unió legfőbb bírói szerve ebben az ügyben a jogkezelőnek adott igazat.

"A szállodai vendégek meghatározatlan számú lehetséges címzetteknek minősülnek, mivel a vendégeknek a szállodai szolgáltatásokhoz való hozzáférése főszabály szerint az egyes vendégek egyéni döntésén alapul, és azt csak az adott szálloda fogadóképessége korlátozza" - olvasható az indoklásban, amely szerint a szállodai vendégek egyben "viszonylag jelentős számú személynek" is minősülnek, és ezért nyilvánosságnak tekintendők. A hangfelvételek sugárzásának ugyanakkor haszonszerző jellege van.