Történt egy napfényes pénteken, hogy az egyik budai házban huss, elszállt az internet. Ilyenkor az ember gyorsan ellenőrizni, hogy mit húzott ki véletlenül a falból, lekapcsolta-e azt, amit sohasem szokott. Reménykedik saját képességeiben vagy inkább szerencséjében. Amikor pedig semmi okos sem jut az eszébe, akkor a szolgáltatójához fordul, néznek meg, hogy hol a bibi. A magát Horst Müller teleshoppos guruval reklámozó UPC-vel van (volt?) szerencsénk kapcsolatban állni. Ennek a szolgáltatónak a munkatársai valamilyen rejtélyes oknál fogva lehúzták a Világszám szerkesztőségének előfizetői csatlakozóját. Az internet azonnal elszállt, kollégáink pár perc tanakodás után rohannak ellenőrizni a kapcsolószekrényt, de a mindent tudó szerelők már sehol. Ez eddig még érthető, bár közel sem mondanánk azt, hogy rendben van a dolog. Babrálnak a saját szekrényükben, és utána nem ellenőrzik le a csatlakozókat, hogy mindenhol minden rendben van-e.

Bejelentjük a hibát, jelezvén, hogy látszódik a lehúzott csatlakozás, de ugye mi ezt nem dughatjuk vissza, elvégre a UPC dolgaihoz nem nyúlhatunk. Ekkor meghökkentő módon azt a választ kapjuk, hogy központi hiba történt, délutánra már minden rendben lesz. Nem lett. Újabb telefonok, ígérik hogy 3 nap múlva, hétfőn már tényleg szörfölhetünk (dolgozhatunk) kedvünkre. Semmi hatás. Hétfőn ismét telefonálás, újra a délutánt ígérik. Mondjuk, hogy nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy egy kábelt visszadugjanak, de még órákig ragaszkodnak a központi hiba verzióhoz. Ezek után lassan mondjuk, hogy a UPC-ben is megértsék, itt van a hiba, a saját kapcsolószekrényükben, bár lassan a központra is gyanakszunk, ami az értelmi képességeket illeti.

Kedden aztán csoda történik, egész napos várakozás után, délután 16 óra és újra hasít az internet, a helyi hiba is elhárul. Kollégák rohannak le a kapcsolószekrényhez, még pont elkapják a szerelőt, aki kérdésünkre csak megerősítette, amit már pénteken is sulykoltunk az ügyfélszolgálatnak: a UPC-s kollégák hibája volt, a csatlakozónkat lehúzták, és rosszul dugták vissza pénteken. Mos ő kicserélte. 2 perces munka, 4 nap várakozás és újra hasítunk az információs szupersztrádán. Pedig hétfőn napközben 3 UPC szerelő autó is parkolt 200 méterre a szerkesztőségtől, de úgy látszik nem vették a fáradságot, hogy néhány perces kitérőt tegyenek a cigarettaszünetük kárára. Köszönjük!

Igazából értjük, hogy bonyolult dolog szerelőnek és ügyfélszolgálatosnak lenni. Valószínűleg a fizetésből sem érdemes Ferrarira spórolni, azonban egy kis empátiai és szakértelem nem ártana. Ennek a hiánya miatt ugyanis könnyen kártérítési per elé nézhetnek. A végén pedig senki sem fog sikoltozni, hogy szeretünk, Horst.