A várkastélyt egy mésztufa rakáson építették, amelyen a 11. században egy középkori vár állott. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi Loire folyó mellett álló várak mintájára. A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői.

Világszám minden szombaton 10 órakor az Inforádióban.

Ha valaki eljut a várkastélyba, akkor mindenképpen érdemes megnéznie az épület alatti cseppkő barlangot, amelyet összekapcsoltak a 26 m mély várkúttal. Bajmóc amúgy 200 kilométerre van Budapesttől, de az út bő 3 órán át tart.

A várban megrendezett sok rendezvény közül a legismertebb a rendszeresen április végén és május elején megrendezésre kerülő Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivál. Ebben az időszakban a Bajmóci várkastély az egész világ kísérteteinek, boszorkáinak és vámpírjainak a találkozóhelye. A várkastély területének elválaszthatatlan része a park és az erdősített park, amely kialakítja annak hatásos hátterét. A várkastély bejárata előtt áll Mátyás király híres, kb. 12,5 m kerületű hatszáz éves bajmóci hársfája. Maga a király örömmel járt Bajmócra, ahol a hársfa alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.