Több teremtésmítosz is tojásból származtatja a világot. A finn népi eposzban, a Kalevalában a tojáshéj alsó fele a földet, a felső a napot, a fehérje pedig a holdat jelképezi. Erdélyben húsvétkor tojást dobáltak az égre, arra emlékezve, hogy valamikor Tündér Ilona "tojta" a Napot. Hasonlókkal több helyen is találkozhatunk, például tojással dobálják egymást az olaszok, de nemegyszer ütik vagy gurítják is. Vannak, akik piros tojást tesznek a fürdővízbe, hogy egészségesek legyenek. A keresztények Krisztus feltámadását ünneplik ilyenkor, amelynek a jelképe szintén a tojás. A tojásból is új élet keletkezik, ugyanúgy, ahogy Jézus feltámadt a sziklasírból.

Világszám minden szombaton 10 órakor az Inforádióban. Ismétlés vasárnap éjjel kettőkor.

Régebben a tojást hagymalevéllel, vadkörtével, zöld dióhéjjal vagy a gubacs főzetének színes levével is festették. Az ügyesebbek ki szokták fújni a belsejét, sőt tojáspatkolásra is képesek. A festett tojások mintái sok érdekességet tartogatnak számunkra.

A húsvéti nyúl mítosza azonban Magyarországon egy egyszerű fordítási hiba.. A XVIII. századig ugyanis ilyenkor gyöngytyúkot és annak a tojásait ajándékozták egymásnak. Az évek során a német Haselhuhn (gyöngytyúk) szóból becézés során Hasel, majd csak Hase, a németül nyulat jelentő szó maradt. Így váltott át a gyöngytyúk nyúllá. Neki készítjük tehát a fészket, ahová az apróbb ajándékok kerülnek.