A Cowboy Junkiest alapító Michael Timmins és Alan Anton a torontói Hunger Project nevű noise-rock zenekarban kezdte közös pályafutását. Egyszer csak rákattantak a country-bluesra, amivel megváltozott minden. A nyolcvanas évek végétől saját számok írására koncentráltak, de jellegzetes hangvételük lemezről lemezre megmaradt, olykor a pszichedelikus rock, olykor a country-blues befolyásának engedve inkább. Töretlen ranggal és alkotóerővel teszik a dolgukat, immár tucatnyi albumot jegyezve. És mindenhol azt olvasni, hogy a Cowboy Junkies már megint jobb, mint valaha,

Sziget augusztus 10-15 Budapesten.

Ojos de Brujo. A barcelonai Ojos de Brujo tizenöt évvel ezelőtt állt össze, hogy tagjai alkotó kollektívaként új és közös témákat találjanak a flamenco, a hip-hop és az alternatív rock zene számára. Az általuk teremtett stílust hip-hop flamenkillónak nevezték el, és olyan kedvező visszhangot kapott, hogy második, 2002-ben Bari címmel megjelent albumukat már egy világkörüli turnén népszerűsítették. Most búcsúturnéra indul a küldetését beteljesítő zenekar, melynek keretében először és utoljára láthatjuk őket Magyarországon.

Cheikh Lô első lemezével a bonyolult szenegáli mbalax ritmusokat kongói rumbába és kubai tánczenébe oltotta, mellyel egy kimondottan fogyasztóbarát zenét kreált, anélkül, hogy olcsó kompromisszumokra kényszerült volna. És ami egyszer bejött, az bejött másodszor – a 2000-ben napvilágot látott Bambay Gueej albumon – és aztán 2006-ban harmadszor (Lamp Fall) és tavaly a Jammel negyedszer is, úgyhogy nagyon időszerű volt már, hogy hazánkban is megmutassa, ki az úr a szenegáli zenék világban!