Az államfő hozzáette, hogy a szomszédos Zsitomir megyében is eloltották a legtöbb tűzgócot a szakemberek. Köszönetet mondott a katasztrófavédelem és az oltásban részt vevő más szolgálatok tagjainak.

A csernobili övezetben először április 4-én csaptak fel a lángok, majd több, egymástól távol eső erdőségben keletkeztek tüzek. Szakértők szerint a tüzeket elsősorban az idei kimondottan száraz télutó okozta. A hatóságok nyomozást indítottak. Felderítettek egy-két elkövetőt, akik azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet. Ugyanakkor a nagy és szétszórt kiterjedés miatt a hatóságok gyanúja szerint akár csoportosan elkövetett szándékos gyújtogatás is történhetett a térségben.

A tüzek nem érték el a kritikus objektumokat, vagyis az 1986-os katasztrófában felrobbant atomerőművet, atomhulladék-tárolót vagy lőszerraktárt. A radioaktivitás szintje csak a tűzgócok középpontjában nőtt meg átmenetileg a fákban és a talajban még meglévő sugárzó anyagok felszabadulásának következtében, de nem haladta meg a megengedett mértéket sem a zóna teljes területét tekintve, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben.

Ugyanakkor a széljárás miatt a csernobili és a Zsitomir megyei tüzek füstje április közepén néhány napig jelentősen rontotta Kijev levegőjének minőségét. Az ukrán főváros napokra a világ legrosszabb levegőjű városává vált, a főpolgármester azt tanácsolta kijevieknek, hogy maradjanak otthon, és lehetőleg tartsák zárva a lakásuk ablakait.

Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetsége vezetőjének elmondása szerint az elmúlt évtizedek legpusztítóbb tűzvészében a turisztikai látványosságok több mint harminc százaléka semmisült meg helyrehozhatatlanul a csernobili tiltott övezetben.