Petar Margic elmondta: az elmúlt hónapokban nagy gondot okoztak az időjárási körülmények. Télen több helyen jég volt a Dunán, később folyamatosan változott a vízszint, az áradások alatt túl magas volt, most pedig túl alacsony.

Margic hangsúlyozta, hogy az ülésen résztvevő, a régióban működő 20 hajózási szervezet és cég közül az elmúlt két évben egy sem volt nyereséges. Ez elsődlegesen a nehéz időjárási körülményekkel magyarázható, de szerepe van benne az elmaradott dunai hajózási infrastruktúrának is.

A Duna Bizottság közleménye szerint a tagok megállapították, hogy a vízi utakon a rendszeres karbantartás hiánya volt a felelős a pénzügyi veszteség legnagyobb hányadáért. A közlemény szerint a cseppfolyós gáz használata üzemanyagként viszont növelhetné a költséghatékonyságot, és a környezetet is jobban kímélné.

Peter Margic rámutatott: bár sok ötlet volt már az infrastruktúra fejlesztésére, ebből egy sem valósult meg eddig a dunai hajózásban érdekelt országok részéről. Sok helyen az Európai Unió segítségére várnak, de Margic szerint nem ez a helyes út, cselekedni kell minél hamarabb.

A főigazgató elmondta, hogy az ülésen hivatalos álláspontot vártak a gondokról az érintett hajózási cégektől, akikkel a jövőben is aktív párbeszédet akarnak folytatni. Az adatok birtokában a bizottság most az egyes nemzeti kormányokhoz tud fordulni, és fel tudja hívni figyelmüket a problémákra, szakmai tanácsokat tud adni, és közvetíteni tud a hajózási iparág képviselői és a kormányok között.

A Duna Bizottság nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek alapító egyezményét 1948. augusztus 18-án Belgrádban írták alá. A szervezetnek 11 állandó tagja van: Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, és Horvátország. Székhelye 1954 óta Budapesten van. A bizottság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, a bizottság munkáját titkárság segíti.