A becslés, amely az Environmental Science and Technology című tudományos szaklapban jelent meg, csupán a kockázat számadatainak egy töredékét jelenti.

Nincsenek benne a klímaváltozás okozott károk, az üvegház-hatás, a szmog, továbbá a nukleáris energia áldozatainak felmérése sem.
„Nem lehet félbehagyni ezt a gondolatmenetet, a nukleáris energia halálos áldozataira is oda kell figyelni – figyelmeztet Edo Ronchi, az olasz Fondazione per lo sviluppo sostenibile elnöke – Ezzel kapcsolatban nem elég a két legsúlyosabb baleset, Csernobil és Fukusima közvetlen következményeit számba venni, hanem kis radioaktív dózisok hatásáról, a rákos megbetegedésének valószínűségének emelkedéséről sem szabad elfeledkezni. Ez a valószínűség pedig számos nemzedéket érinthet a radioaktív részecskék több tízezer éves aktivitása miatt.”

Hansen tehát részigazságokat állít, ennek ellenére figyelemre méltó. A kutatás a bath-i egyetem becsléseiből indult ki, amely figyelembe vette a fosszilis anyagokból történő villamos energia termelési ciklusának minden fázisának következményeit: így a szénbányászok krónikus hörghurutjától a városok légszennyezettségéből adódó tüdőrákig. Így jött ki a fenti szám, amely a nukleáris energia „jótékonyabb” hatását hivatott hangsúlyozni.

Hansen számítási szerint az említett közel négy évtized alatt a fosszilis tűzelőanyagok mintegy 12 millió áldozatot szedtek. Gianni Silvestrini, az olasz Kyoto Club tudományos igazgatója viszont emlékeztet arra, hogy az atomenergia nemcsak hogy nem veszélytelen, hanem a piacon sem versenyképes, ezért az egyetlen megoldás, hogy a megújuló energiák hatékonyságát növelik minél gyorsabban. Csak ezek törhetik le drasztikusan néhány évtized alatt a szén és az olaj piacát.

Forrás: Aiolus News/Energiacentrum.com