Bárhol is járjon az ember Svájcon belül, mindent beborít a természetnek az furcsa, megnyugtató ereje. A kedves emberek, az ellenállhatatlan hazai ízeik – amik valahol rendkívül vegyesek – és a szabadon engedett, simogatnivaló jószágok szinte akaratlanul Svájcba csalogatják az embert.

A rendkívül sok szabályozás, és magas fokú precizitás, könnyedén kiábrándíthatja még a legpontosabb és legaprólékosabb magyarokat is. A pedáns romantika jellemzi Chur városát. Az talán egyértelmű, hogy szemetelni tilos az utakon, de az, hogy parkolni is csak a megadott helyeken szabad még lakóterületen belül is, viszonylag furcsán szokta érinteni a turistákat. A magyarok könnyűszerrel állnak be járművükkel mások háza elé még ismeretlenül is, a svájciak részéről ez azonban szinte elképzelhetetlen.

Ami viszont kifogástalanná teheti a helyet, hogy a boltokban friss ételeket, italokat árulnak, a kutakból friss alpesi víz folyik még télen is, a vonatok pedig végtelenül tiszták és zajmentesek.

Az utóbbiak, akár Zürich városát is jellemezhetnék, vagy akár egész Svájcot. A Zürichi-tó partjánál megfürdeni, vagy szétnézni a település órás üzleteiben, mégis valahol más érzés, mint Churban járni. A macskaköves utakon bebarangolhatjuk a rejtett kis utcákat, megtekinthetjük a nevezetességeket, és még egy svájci csokiból alkotta tornyot is meg lehet csodálni. Az ízléses épületek között rengeteg bevásárlóközpont bújik meg, áruban pedig nincs hiány.

Érdekesség, hogy Svájcban négy hivatalos nyelven beszélnek. Legtöbben azonban talán az angol nyelvet használják, hiszen angolul szinte minden svájci tud.

Forrás: Középsuli.hu