Magyarország legjelentősebb ilyen versenyét évről évre megtartják, pontosan egy évtizede. Az ELTE, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Magyar Nyelvőr Alapítvány versenyén ez utóbbi szervezet jóvoltából most először pénzjutalmat is kapott a nyertes diák és az őt felkészítő tanár. Újdonság volt a jubileumi versenyen az is, hogy most először már határon túli diákok is ott voltak a budapesti döntőn. Amit négy területi verseny előzött meg: egy-egy Székesfehérváron és Dunakeszin, kettő pedig Budapesten.

Itt, az ELTE Bölcsésztudományi Karának dísztermében tartották a szombati végső döntőt is: gyönyörű festmények között kellett kiállniuk a versenyzőknek. De előtte még megtudhatták dr. Horváth Krisztinától, az ELTE oktatási dékánhelyettesétől, hogy a megreformált francia érettségin már húsz perces önálló előadást is kell majd tartani, ami komoly retorikai feladat. Ezután Pölcz Ádám elemző elődását hallgatták meg a diákok a retorikáról. Ezt követően a már említett mondat alapján kellett ötperces szónoklatot rögtönözniük a versenyzőknek. Hogy ez miként sikerült? Arról Dr. Kiss Róbert Richard ELTE-oktató, Prima Primissima díjas kommunikációs szakember, a zsűri elnöke beszélt.

"A szónokversenyt a leghasznosabb középiskolai versenynek tartom, mert akik nem tanárok, politikusok lesznek, azok is tudják hasznosítani a tanultakat. Például amikor megmagyarázzák otthon, miért mentek későn haza. Nagyon örültünk annak, hogy remekül felkészített versenyzőket hallhattunk. A hangsúlyozás, a hanglejtés, a testbeszéd a legtöbbször jó, néha kiemelkedő volt. Technikailag sokkal jobb volt az átlagteljesítmény, mint tavaly, a szövegek szerkezetét és az argumentációt illetően különösen nagy volt a javulás. Az individuális pokol és a kozmikus világégés gondolata azért idén is megjelent, ezek nélkül talán nincs is igazi szónokverseny. Eljutottunk képzeletben a Római Birodalomtól a Transformersig."

Hogy mit figyeltek a szigorú ítészek? A tartalmat, azt, hogy mennyire meggyőző a beszéd, tud-e érvrendszert felsorakoztatni mondandója mögé a versenyző, becsempész-e idézetet a szónoklatába, van-e annak eleje-vége-közepe. De fontos a forma is: a szóhasználat, a szókincs, az, hogy hogyan áll ki a közönség elé az induló. Hogyan beszél, milyen hangerővel és dallammal és nyilván az is szerencsés, ha nem beszédhibás egy szónok.

Hogy kik tudtak mindennek a leginkább megfelelni?

Az első helyezett Szabó Katalin lett Beregszászról, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetéből, a felkészítő tanár Szabó Éva. A második Olasz Ákos, Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda, tanára Gyarmati Ágnes. A harmadik helyen Buna Blanka Boróka végzett, Kézdivásárhelyről, a Bod Péter Tanítóképzőből, felkészítő tanár: Deák Magdolna.

A további helyezettek:

4. Keresztes Dániel, Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium, Budapest - Vámosné Polyák Krisztina

5. Könyves Mirjam, Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium, Kiskunfélegyháza - Mindák József

6. Gajdácsi Áron, Temesvári Pelbárt ferences Gimnázium és Kollégium, Esztergom - Keppel Dániel

7. Kardos Kincső, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely - Vass Ágnes és Deák Magdolna

8. Bíró Dávid, Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium, Dombóvár -  Albrecht Ferenc

9. Pocsai Dóra Léna, Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, Baja - Balatoni Hajnalka

10. Horváth Levente, Budapest, VI. Kerületi Szinnyei Merse Pál Gimnázium, Budapest - Csekő Györgyi