A Rába Botondot 1938 augusztusában mutatták be, a honvédelmi miniszter a következő hónapban intézkedett a gépkocsi rendszerbe állításáról. A 14 személy szállítására alkalmas terepjáróból 6 hazai gyár jól szervezett együttműködésével 1940 nyarára 1400 db gépkocsi készült. 1943-44-ben újabb 1400 darabot gyártottak.

A terepjáró oldalán elhelyezett pótkerekek önállóan is forogtak, ezek mankókerékként funkcionáltak, így a kocsi nem akadt fent a dombtetőkön. Az első lökhárítókon elhelyezett két görgő szintén segítette a járművet a bukkanókon való áthaladásban. A Botond speciális megoldások egész sorát vonultatta fel, emiatt a kor egyik legjobb terepjárójának számított. A II. Világháború után alakult új hadseregvezetés nem tartott igényt  a különleges  járműre.

 A legendás típusból a Közlekedési Múzeumban kiállított példány az egyetlen megmaradt Rába Botond gépkocsi.