A járatok csökkenését kizárólag a menetrend szerinti légitársaságok gépforgalmának csökkenése okozta - elsősorban a Malév leállása miatt -, a diszkont járatok száma ugyanis nagyjából megegyezett az egy évvel korábbival. Az utasok száma a menetrend szerint közlekedő társaságoknál 5, a diszkont társaságoknál 3 százalékkal csökkent.

A nemzeti légitársaság csődjét követően több légitársaság is sűrítette járatait, így a visszaesés üteme mérséklődött.

Az első negyedévben összesen 19.104 járat érkezett és indult a reptérről, míg egy évvel korábban számuk meghaladta a 23.500-at. A menetrend szerinti járatok száma 20 százalékkal 16.702-re csökkent. A nem menetrend szerint közlekedő gépeké nem változott, 2.400 körül volt.

Az érkező és induló utasok száma 1.574.392 volt, szemben a tavaly azonos időszaki 1.652.247-tel. Hagyományos légitársasággal 5 százalékkal kevesebben közlekedtek, valamivel több mint 1,5 millióan. A diszkont társaságok utasainak száma 3 százalékkal, 44.526-ra csökkent.

A KSH április végén még azt írta, hogy a Malév február 3-i leállásával a budapesti repülőtéren februárban több mint negyedével csökkent a járatok száma, az utaslétszám pedig 13 százalékkal esett vissza. Volt olyan célállomás amelynél stagnált, sőt akadt olyan is, ahol nőtt az utasok száma. Kétszer annyian indultak azonban a bécsi reptérre, amely arra utal, hogy Bécs átveszi Budapest korábbi gyűjtő szerepét.

Hardy Mihály, a repteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője a napokban az MTI-nek bírálta, hogy a Malév repülési jogainak kiosztása "csigalassúsággal" zajlik, és a késlekedés a magyar turizmus és a repülőtér számára számításai szerint mintegy 200 ezer utas kiesését jelenti csak az idén.