- Veresegyháznak ma a legismertebb attrakciója a medveotthon. Ez annyira különleges, hogy szerintem Budapest legtöbb gyermekes családja már járt itt. Egyedülálló módon a medvéket fakanálon benyújtott mézzel lehet etetni és ez akkora élmény, hogy sokan évente megismétlik. Az állatkertek látogatottsági rangsorában ez az országban a 10., holott eddig csak medvéi voltak.  Néhány héttel ezelőtt azonban elárvult oroszlánokat is átvett a város, kifutót épített nekik. Bővítést tervezünk és pályázott is már erre a medveotthon. Zebrák, tevék mellett őshonos magyar állatokat: rackajuhot, szarvasmarhát, sertést hozunk ide. Így simogatót is létre tudunk hozni és ezzel még több látogatót vonzani.

- Mit mást érdemes látnia annak, aki Veresegyházra érkezik?

- Ami az épített környezetet illeti, szép templomok vezetnek vissza bennünket a múltba. A legrégibb a katolikus Szent Erzsébet templom. Ennek a pincéje és a földszint egy része az Árpád-korból származik. Később épült fölé egy egyhajós templom a 18. században, copf stílusban. A templom most felújítás alatt áll, azt tervezzük, hogy valamilyen átlátszó padló révén láthatók maradnának a régi részek. Fölöttük kiállítóterem kaphatna helyet vagy mondjuk zenei bemutatóknak is otthont adhatna ez a kicsi templom, amely eredeti funkciójában már nem működik. Új templom épült, a Szentlélek templom, melynek fantasztikus látványt nyújt a kupolája. Aztán ott van még a szintén 18. századi református templom, a kicsivel újabb evangélikus és a baptista templom. Mindegyik nagyon szép, erős közösséggel.

- Vannak más emlékei is a korai középkornak. Ezekkel mit kezdene?

- Az egymás mellett álló katolikus templomok szomszédságában van a városi múzeum, szintén egy részben Árpád-kori házban, körülötte vele egyidős épületekkel. Remélem, hogy ezeket is felújítjuk és akkor egymás mellett öt-hat Árpád-kori házat lehet bemutatni. Ezeket részben művészek tudnák használni alkotóházként, de lehetne bennük kultúrház, bemutatóház. Olyan közösségi tér alakulhatna ki, melyet a veresiek gyerekestől élvezhetnének. Például azokat a mesterségeket, melyeknek van hagyományuk nálunk, fel lehetne újítani, bemutatni, megtanulni, gyakorolni. Ahogy a szentendrei skanzenben.

De van egy rendkívül érdekes műemlék-maradványunk is: egy vízimalomé. Ennek megvan a gátja, de maga a malom sajnos elpusztult. Pedig 30 év híján 600 éves lenne. A váci püspök engedélyezte akkoriban egy bérlőnek, hogy halastavat létesítsen itt. Nem sok ilyen régi halastó van Magyarországon. Újra kéne építeni a malmot, be kellene mutatni: ez elég különleges dolog lehetne.

- A tavakban milyen más lehetőséget lát még?

- A Malom-tóban most is van fürdési lehetőség, korábban még vízilabda-edzéseket is tartottak itt. A tó másik felén horgászni szoktak. Szeretném elérni, hogy teljesen kiépített partokon körbejárható legyen a Malom-tó, sétányok, bicikliutak övezzék bent a város központjában, közel a többi látnivalóhoz. Aztán van még az Ivacsi-tó és a Pamut-tó, az utóbbit a textilipariak alakították ki és az ő horgászegyesületük működteti. Halban gazdag, kellemes, árnyas hely, vannak benne stégek is. A tavakat mellett tanösvények találhatók tavirózsákkal, különleges úszólápokkal. A tőzegtalajon nád, sás, mohaszőnyeg növi be a vizet, ritka növények, állatok élnek itt. Ezekről a kitett táblák mesélnek is. Hogy vidrát lát-e valaki, az szerencse dolga, de halakat biztosan lehet látni és az olyan érdekes  növényeket, mint a kosbor vagy a gyilkos csomorika virágzás idején meg lehet találni.

- Más vízről is híres Veresegyház.

- Van a termálfürdő a város központjában. Ez egy picike, egymedencés, beülős fürdő. Hideg időben nem annyira alkalmas, de mindig tele szokott lenni. A területén faházak vannak, ahol sokan nyaralnak. A bejáratánál van egy hatalmas Rákóczi-kő, ami azt mutatja, hogy II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc alatt itt táborozott a seregével egy alkalommal. A termálfürdőt szeretnénk bővíteni. Én annak lennék a híve, hogy először építsünk még egy medencét: olyat, amiben lehetne úszni is.  Mondjuk 50-szer 25 métereset, aztán majd még egyet. Ehhez új kutat is kell fúrni. A fokozatosság a biztonságos: amikor lesz még egy-két medence és meg akarnak szállni itt vendégek, akkor abból már van bevétel, iparűzési és idegenforgalmi adó. Ebből tovább lehetne fejleszteni a fürdőt. Mert  ha most egy fürdőt megcsinálnánk kupolástól-mindenestől 8-10 milliárd forintból, akkor könnyen arra a sorsra juthatnánk, hogy az éves fenntartásához szükséges 2-300 millió forintot nem tudnánk fizetni, mert a belépőkből ennek a töredéke sem jönne be. A szállodákból lehetne bevétel, nem a jegyekből, ezért szeretném a fokozatosságot támogatni.

- A szállóvendégek mivel mulathatnák még az időt?

- Ha valaki eljön Veresegyházra, egy-két napot biztosan el tud tölteni unatkozás nélkül. Különböző kulturális és természeti szépségekben tud gyönyörködni. Van nekünk egy nyári színházunk is, a Mézesvölgyi színház. Ez is lehetőség arra, hogy egy szép nyárestét eltöltsön valaki, miután fürdött vagy csak sétált a tóparton. Van több étterem is Veresen, az egyiket egy régi malomból alakították ki és van két, messze tájon jól ismert cukrászdánk, a Gombai és a Sulyán. Saját kis serfőzdéje is van veresnek, a Gyertyános, finom kézműves sörrel. A főutcán lévő piac pedig mára országos hírűvé vált. A bolhapiaci kínálattól a bioélelmiszerekig, a kifőzdéktől a lángossütőkig minden van,  reggel 8-12-ig 10 ezer ember is megfordul itt szombatonként. Ez nagyon nagy vonzerő.

- Beszélt már meglévő lehetőségekről, melyeket népszerűsítene és közelebbi-távolabbi tervekről, melyek még megvalósításra várnak.

- Egyelőre nincs Veresnek semmilyen turisztikai koncepciója a vágyálmain kívül. Nincs egy rendezett tervezete, amely az attrakciókat összekötné, nincs olyan füzet, ami bemutatná ezeket. Most a választás keretében kiadok egy 48 oldalas színes füzetecskét Veresegyház szépségeiről. Ez az én ajándékom a városnak, hogy az unalmas és semmire nem jó papírok mellé valami hasznos is kerüljön a postaládákba.