Szlovák sajtóértesülések szerint szerint a 3,2 millió eurós projekt 85 százalékát a magyar-szlovák határon átnyúló uniós pályázaton nyerték, 10 százalék a magyar állami hozzájárulás és 5 százalék az önrész.

A bősi felvízcsatorna megépítése, illetve a Duna 1991-ben történt elterelése előtt kompjárat közlekedett Bős és Dunaremete között. Megszüntetése érzékenyen érintette a folyam két partján lévő falvakat, hiszen Pozsony és Medve között nem lehet átkelni a Dunán.

A tervek szerint a Bős és Dunaremete közötti négy kilométeres szakaszon harmincegy méter hosszú, ötven utas és hat személygépkocsi szállítására méretezett, alacsony, hatvan centiméteres merülésű komp közlekedik majd.

A sétahajózásra is alkalmas vízi jármű 15-20 perc alatt teszi majd meg a 4 kilométeres utat a Dunán, így nem kell 60-70 kilométert kerülni - mint most - azoknak, akik a Szigetközből, illetőleg a Csallóközből akarnak eljutni a Duna másik partján lévő településekre.

A projektben érintett települések lakói az idegenforgalom fellendülését várják a kompjárat megindulásától. A magyar oldalon lévő Lipót fürdőt évente több tízezer látogató keresi fel a szomszédos Szlovákiából, Bős pedig dunai vizierőműve miatt lehet vonzó a turisták számára.