Várromok a karszt bércein

[debreczeni.l] publikálva: 2009-10-23 00:00:00 | Nyomtatás

Az őszi erdő legszebb színeit varázsolja elénk ezekben a hetekben a Vértes, a Királyok Régiójának meghatározó hegysége. Várgesztesen és Csőkakőn várak, azt erdőkben kiépített turistautak, a vidék településein pedig vendégszerető emberek várják az utazókat.

A Vértes tájegységként magába foglalja a 300-400 m magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket. A síkság és a hegység találkozásánál, a változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág alakult ki. A hófehér dolomit tömbök tagolta hegyoldalak déli peremét a szubmediterrán klímaviszonyoknak megfelelő élővilág, sziklagyepek és karszt-bokorerdők, a völgy északi oldalát pedig a magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok borítják. Ősszel szinte „lángolnak” a Vértes déli oldalai, a kivillanó fehér sziklák között élő cserszömörce bokrok vérvörösen, narancsosan virító lombjai.

A legenda szerint egy csata után itt hajigálták el vértjeiket a katonák.

A Vértesben több száz km-nyi gyalogos, kerékpáros és lovas túraútvonal található. Többek között itt halad át az Országos Kéktúra vonala olyan látnivalók mellett, mint Csókakő vára, vagy a festői környezetben fekvő Gánt. Ne feledkezzünk el a Közép-Dunántúli Piros túra útvonaláról sem, hiszen ezen végigsétálva Majk műemlékegyüttesében, valamint Vértessomló település természeti és kulturális értékeiben gyönyörködhetünk.

A Vértes már a rómaiak idejében is lakott terület volt, így számos település őriz ebből a korból származó emlékeket. Hajdani váraink romjai is a múltról regélnek, mint például a középkort idéző várgesztesi vár. A Vértesben uradalommal rendelkező grófok, hercegek pedig csodálatos rezidenciákat, kastélyokat, és a hozzájuk tartozó angolparkokat, hangulatos kerti építményeket hagytak az utókorra.

Galéria: