A szerelmesek és a történelmi, vallási kultúra iránt érdeklődők kedvenc úti célja Róma. Még ma is rengetegen vannak, akik a vonattal indulnak el a szerelmesek városába. Köztük számos nyugdíjas, istenfélő szüzek, a katolikus intézmény diákjai, vagy éppen azok, akik szeretnek majdnem egy napon át gyönyörködni az elsuhanó táj képében.

Ebben az utazási formában számolni kell azzal, hogy utastársaink életritmusa különbözik a miénktől. Az utazók a késő esti órákban annak lehettek fül és szemtanúi, hogy egy feltűnően attraktív külsejű nő, először csak hosszasan kuncog a telefonjában, majd elnyújtott hangeffektusokkal, nyögésekkel beszélget valakivel. A végén már majdnem kiteljesedő hölgyet, az egyik katolikus oktatási intézmény nevelőapácája pirította le, hogy disztingválja magát.

A többi utas meglepő komolysággal viselte a hallottakat, de voltak köztük olyanok, akiknél szintén felháborodást keltett a nagy hangzavar. Egy szoptató anyuka, mellén a kisbabájával csörtetett át a „bűnös fülkébe” és tett szemrehányást az élvezkedő asszonynak. A kisdiákok visszafogott kuncogással próbálták elfojtani gyermeki megszeppentségüket. Egy idős férfi botjával hadonászva és hevesen gesztikulálva mutogatott az ég felé, valószínű akaraterejét kérte, nehogy összerogyjon a gyönyör láttán. A hangoskodó bestiának elege lett a becsmérlésből, és felkiáltott: ez a munkám, nem pihenhetek.