
A század közepére a világ turisztikai célpontjainak közel harmadát egyszerre fenyegetheti a növekvő éghajlati kockázat és a turisztikai feltételek romlása. Ha azonban továbbra is magas marad a szén-dioxid-kibocsátás, ez az arány akár a 62 százalékot is elérheti – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból.
A Destination Climate RiskScan című tanulmány közel 2600 régiót vizsgált 263 országban. A Travel Forward civil szervezet, a Risklayer vállalat és három holland egyetem turisztikai szakértőinek együttműködésével készült elemzés arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás nemcsak az úti célokat, hanem az utazási szokásokat és a turisztikai szezonokat is alapjaiban alakíthatja át.
A kutatás szerint 2080-ra a vizsgált régiók 78 százalékában jelentősen növekedhet az éghajlati kitettség, amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik. A legsúlyosabb veszélyt a hőmérséklet emelkedése jelenti, de az aszályok, a szélsőséges csapadék és az erdőtüzek is egyre komolyabb problémát okozhatnak.
A mediterrán térség lehet az egyik legnagyobb vesztes
A tanulmány különösen sérülékenynek tartja a mediterrán térséget, amelyet Dél- és Kelet-Afrika, valamint Kelet-Ázsia követ. Miközben a trópusi délkelet-ázsiai, afrikai és karibi úti célok már most is jelentős kockázatokkal szembesülnek, a mediterrán régióban a következő évtizedekben gyorsulhat fel a változás.
A nyaralási szezonok is átalakulhatnak. A Földközi-tenger térségében ugyan valamelyest hosszabbodhat a strandolásra alkalmas időszak, de a városnézéshez és szabadtéri programokhoz kedvező hónapok száma akár eggyel is csökkenhet 2080-ra.
Délkelet-Ázsiában még látványosabb változás várható: a tengerparti pihenésre és fürdőzésre alkalmas szezon a 2010-es nyolc hónapról hat hónapra rövidülhet. Az Alpokban pedig átlagosan egy hónappal kevesebb lehet a megfelelő síelési körülményeket biztosító időszak.
A turizmus maga is hozzájárul a problémához
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a turizmus a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 8–10 százalékáért felelős, elsősorban a légi közlekedés miatt. Az ágazat kibocsátása ráadásul tovább növekszik.
A klímaváltozás a turizmus gazdasági hátterét is veszélyezteti: a víz- és energiaellátás, az infrastruktúra, a munkahelyek és a helyi beszállítói hálózatok egyaránt sérülékennyé válhatnak. Különösen ellentmondásos, hogy egyes turisztikai fejlesztések maguk is gyengítik a természetes védelmet biztosító ökoszisztémákat, például a korallzátonyokat és a mangroveerdőket.
A kutatók szerint az úti céloknak sürgősen alkalmazkodniuk kell: ellenállóbb infrastruktúrára, változatosabb turisztikai kínálatra, átalakított szezonokra és több klímavédelmi beruházásra van szükség. A turizmus jövője ugyanis egyre inkább azon múlik, hogy az ágazat képes-e alkalmazkodni az új éghajlati viszonyokhoz.



