Már a születésének helye is vita tárgya. Szinte biztos, hogy Kiskőrösön látta meg a napvilágot 1823 január elsején. A félreértés abból adódik, hogy a költő maga Kiskunfélegyházát tartotta szülővárosának. Valóban, 1825-ben ide költözött a csalás.

A halála azonban sokkal rejtelmesebb. A 48-as forradalom leverése után ugyanis a nemzet nem akarta elfogadni, hogy a forradalom kirobbantója már nem él. Ál-Petőfik járták az országot. Verseket mondtak és nem utolsó sorban pénzt próbáltak szerezni maguknak. Tudományos alapon először Török Aurél próbálta felkutatni a sírját 1885-ben, de a kudarcot vallott. Korábban a Vasárnapi Újság egy rendezvényén merült fel, hogy a költő valahol Oroszországban él. Barátja Jókai Mór is táplálta a mítoszt. Úgy fogalmazott 1867-ben, hogy "Oroszországban kellene kutatni érte."

10 évvel ezelőtt Kiszely István szakmai felügyeletével, de Morvai László vállalkozó pénzügyi támogatásával egy bizottság is megalakult, amelyik több 10 millió forintot költött arra, hogy Petőfi sírját Szibériában megtalálják. Végül is olyan csontokat azonosítottak a helyszínen, amely szinte biztosan Petőfi Sándoré.

AZ emberek többsége számára ma már elfogadható, hogy Petőfi úgy halt meg, ahogy szerette volna. Csatában. 1849 július 31-én, Segesvárnál szúrhatta le egy orosz lovaskatona. A magyar költő emlékét Segesvárnál ma is őrzik. A Világszám is ellátogatott a helyszínre, nézzék meg a képeket a galériában.